Moncsi agymenései

„ Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból” – mondta Jézus.  Langyos lett mára már a karácsony is. Mert gyűlölik és fröcsögnek rá, agybajt kapnak és szívrohamot, agyvérzést és gyomorgörcsöt. Vitáznak azon, kinek és minek az ünnepe, hogy zsidó volt-e Jézus és ha igen, miért nem. Összevesznek azon, hogy mikor született, és ha akkor, miért máskor van a születésnap. Vi táznak, hogy ideológiát találjanak a multikulti kreálta gyűlöletükre. Jézus születése vagy a szeretet ünnepe? Keresztény, jehova, zsidó vagy éppen pogány? Mivel magyarázza agybaját és gyűlöletét? Miről szól ez a nap, mit jelent a szó: karácsony? Mi volt az, és mi lett mára, mi neked és mi másnak? Ünnep, valódi, fénnyel teli, olyan, amilyennek szeretnéd, vagy konzumidióták kreálta ajándékverseny? Agybaj vagy három nyugodt nap az évben? Küzdelem, ki utálja jobban vagy megpróbáljuk együtt szerethetővé tenni? Mi legyen neked? Te magadnak mivé teszed? Langyos lett a karácsony. Nem szól másról...

Heppi miszmösz itt és ott. A boltokban már október közepén elkezdődött és mostanra pont elegem is lett belőle. Ha meghallok egy karácsonyi dalt, sírva menekülök, mert még a Sparban is az szól. A csilivili díszektől több körön rángógörcsöket kaptam, a tévét be sem kapcsolom, mert nincsen reklám Santa Claus nélkül. Na és persze minden rohadtul akciós és pokolian szükségünk van rá. Kötelező a halászl é és most már divatos a pulyka is, kell a töltött káposzta, de bejgliből már snassz a mákos és a diós. A fára és az adventi koszorúra már nem szép kis díszeket tolunk, hanem trendi kreációkat rendelünk méregdrágán, plüssmacival, kiscicával, cukorkával és muffinnal. Sőt, már a zöld fa is snassz, a pink, a fehér és a fekete a divatos. De leginkább az emberekből van elegem. A hisztérikusan, dúvadként csörtető soppingbajnokokból. A másról beszélgetni sem tudó fiatalokból, akik kötelességszerűen költik anyuci és apuci pénzét a sok felesleges baromságra. A kényszeresen ócska és igénytelen, de lehet...