A gyűlölet vezérelte választás kicsit olyan, mint a szuggesztív impulzusvásárlás, amikor a kedvezőnek tűnő vásárlási alkalmat várjuk. Amikor az árleszállítás, kedvezmények, akciók bűvöletében élve minden xarra lecsapunk, még akkor is, ha nem kell, ha gagyi, ha semmire se való. De legalább új, más, olcsó, kívülről csillogó. Na, pont ilyen az a választás, amikor mindegy, mi vagy ki, mert csak azt az egyet tudunk, mi vagy ki NEM. Nem mérlegelünk, nincsenek észérvek, csak a sok kicsi kalapból az egyik kalapra virtuálisan rátaposva nézegetjük a többi kalapot, vagyis annak külsejét. Mert véletlenül sem akarunk belenézni, nehogy véletlenül látszódjon, nem is annyira jó, nem is annyira szép, és kicsit sem annyira kedves. És persze elhisszük az olcsó, gagyi, a valóságot közel sem tükröző, szép leírást, elhisszük, mert el akarjuk hinni. Mert a másik kalap iránti vad gyűlölet azt mondja, minden jó, mindent hinni kell. A lényeg, ami kifelé látszik, pont úgy, m...