Moncsi agymenései

  Hát nagyjából. És ami a szomorú, hogy tízből csak egy képen látok két, összefonódó kezet. Az összes többin csak egy női kéz van, büszkén jelezve: végre elkeltem, mutatva: én is kellek valakinek.    A pár, a másik fél sehol. Ő elejtette a vadat, meggyűrűzve birtokába vette a nőt, és baberjain büszkén ülve néha a poszt alá böffent egy "köszönjük"-öt.   A szeretet ünnepén -bár ez is oly' fals, de erről máskor - nem a birtoklást, de az igazi szeretetet kellene ajándékozni, kreativitás híján pedig nem meggyűrűzni, sokkal inkább a kezét megfogni.    Mi a frász lesz itt Valentin napkor?? Előre félek...

      Nem tudom, ki hogy van vele, és agyrángást kapok a karácsony előtti vásárlási láztól. Mondjuk az ünnepnapok előtti kajasokktól is, amikor is mindenki azt hiszi, ha két napig nincs bolt, mindmeghalunk jön, és ezért feltétlenül púposra pakolt bevásárlókocsival, liszt, cukor, olaj hegyekkel, és kartonszámra zsákolt vizekkel kell szlalomozni. Ugye, az a fránya mélyszegénység. Amióta sok évvel ezelőtt egy agresszív banyát kiütöttem az egyik pláza kis üzletében, csak úgy a karácsonyi előtti szeretet jegyében, nem járok vásárolni. Pedig végtelen a türelmem, de amikor Bálna Gizella a szűk polcok között negyedszer jött nekem, letaposva törékeny alkatomat, és annyit se mondott, hogy mukk, elborult az agyam. Kábé egy fejjel és vagy 60 kilóval volt több nálam, de Mike Tysont megszégyenítő módon ütöttem ki. Megborult, de hisztizni nem mert, amíg ordítottam vele, és hát nem is sérült meg, csak levert pár bizsut. Nem szép dolog, de így jártam és hát a biztonsági őrök sem díjazták...

  Ismeritek, ugye, a Szabó Péter, Oravecz Nóra meg Rubint Réka féle, összehordott sok okosságot? A bullshitet, amit végtelenül utálok.    Ezek az önjelölt guruk sugározzák, ontják kifelé a húdenagyonpozitívvagyok gondolkodást, és tolják le a torkokon, hogy mosolyogj, ha pofán basznak is. Tudod, ha megdobnak kővel, hajigáld vissza a kenyeret, persze sugárzó mosollyal. Mondják, hogy döntsd el, határozd el, hogy pozitív/boldog/fitt/egészséges leszel, és már úgy is lesz!    Persze az emberek általában akkor olvassák ezeket az idézeteket/könyveket/tanácsokat, amikor épp a legnagyobb és legmélyebb gödör alján csücsülnek. Akkor, amikor elhagyták/megcsalták/kirúgták a munkahelyről/megalázták/kisemmizték/válnak/pereskednek/meglopták/betegek lettek/elhíztak a bánattól. Mert amikor minden rendben, akkor ugyebár nincs ezekre szükség.   És okos - bizony, okos! - emberek ilyenkor adnak egyetlen mondatos tanácsot: légy pozitív, és minden sikerül! Hát nekik biztos, mert a ...

  Már csak egy párat kell aludni és a boltokban az év slágere. Most már a szalonproli is játszhat végre igazi sznobot, nem kell otthon cérnametélttel próbálkoznia, hogy hasonlót kotyvasszon.    Na jó, biztos nem lesz olyan finom, mint a mama zserbója az olcsóbbik Ráma margarinból, de legalább Gizike is két egész percig sztárnak érezheti magát a panel nyolcadikon, a Bubiv szekrénysor árnyékában, miközben a malac ura öblöseket böfög az agyhalott sorozatát nézve.    És mindezt - persze a zura és a böfögés nélkül - Gizike fel tudja tolni facera, instára, tiktokra, hogy a hét hátralevő részében a száraz kenyeret rágcsálva számolhassa a lájkokat.

  Heppi miszmösz itt és ott. A boltokban már október közepén elkezdődött és mostanra pont elegem is lett belőle.   Ha meghallok egy karácsonyi dalt, sírva menekülök, mert még a Sparban is az szól. A csilivili díszektől több körön rángógörcsöket kaptam, a tévét be sem kapcsolom, mert nincsen reklám Santa Claus nélkül. Na és persze minden rohadtul akciós és pokolian szükségünk van rá. Kötelező a halászlé és most már divatos a pulyka is, kell a töltött káposzta, de bejgliből már snassz a mákos és a diós. A fára és az adventi koszorúra már nem szép kis díszeket tolunk, hanem trendi kreációkat rendelünk méregdrágán, plüssmacival, kiscicával, cukorkával és muffinnal. Sőt, már a zöld fa is snassz, a pink, a fehér és a fekete a divatos. De leginkább az emberekből van elegem. A hisztérikusan, dúvadként csörtető shoppingbajnokokból. A másról beszélgetni sem tudó fiatalokból, akik kötelességszerűen költik anyuci és apuci pénzét a sok felesleges baromságra. A kényszeresen ócska és igényte...