Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 154.

 

 
Nem tudom, ki hogy van vele, és agyrángást kapok a karácsony előtti vásárlási láztól. Mondjuk az ünnepnapok előtti kajasokktól is, amikor is mindenki azt hiszi, ha két napig nincs bolt, mindmeghalunk jön, és ezért feltétlenül púposra pakolt bevásárlókocsival, liszt, cukor, olaj hegyekkel, és kartonszámra zsákolt vizekkel kell szlalomozni. Ugye, az a fránya mélyszegénység.
😃
Amióta sok évvel ezelőtt egy agresszív banyát kiütöttem az egyik pláza kis üzletében, csak úgy a karácsonyi előtti szeretet jegyében, nem járok vásárolni. Pedig végtelen a türelmem, de amikor Bálna Gizella a szűk polcok között negyedszer jött nekem, letaposva törékeny alkatomat, és annyit se mondott, hogy mukk, elborult az agyam. Kábé egy fejjel és vagy 60 kilóval volt több nálam, de Mike Tysont megszégyenítő módon ütöttem ki. Megborult, de hisztizni nem mert, amíg ordítottam vele, és hát nem is sérült meg, csak levert pár bizsut. Nem szép dolog, de így jártam és hát a biztonsági őrök sem díjazták két röhögés között, bár kifelé elmesélték, néha az ő idegrendszerük is kívánná az actiont így karácsony előtt.
 
Szóval azóta maximum könyvesboltba, Fressnapfba vagy parfümériába járok, és kizárólag ünnepi szezonon kívül. Karácsony előtt még a kutyakaját is rendelem, mert agyhúgykövet kapok az "anyucipicityutyikájának" tank módjára válogató némberektől, akik a vegán kutyakaja előnyeiről értekeznek kihangosított telefonon a jó ég tudja, milyen botcsinálta szakemberrel, majd elmennek kutyaruhát venni a rottweilernek vagy fésűt a meztelen kutyának. 
 
Szóval inkább rendelek, és december elejére kb. minden ajándék megvan. Sőt, inkább egész évben gyűjtögetem. Persze nem olyan szupi a fíling, mert nem lehet megtaperolni a neten a cuccot, de szerintem elmém és lelkem nyugalma a sok agyhalott, mindeniskelldeazonnal között többet ér minden taperolásnál.
 
A kaját is rendelem, pontosabban az alapanyagokat, mert nincs az az Isten, hogy a sok elmebeteg közé én bemenjek egy multiba. Épp elég, ha október 23 vagy május 1 előtt fogy el pont valami és muszáj. Hús, tojás van a falu szuper boltjában, ennél nem kell több.
 
Tényleg nem értem, és tán már sose fogom megérteni, miért hülyülnek elfelé az emberek az ünnepek előtt. Jó, amúgy is igen mély a morális és mentális szint, de ilyenkor kiderül, mindig van lejjebb. Ha valaki tudja a megoldást, ugyan, súgja már meg.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...