Ismeritek, ugye, a Szabó Péter, Oravecz Nóra meg Rubint Réka féle, összehordott sok okosságot? A bullshitet, amit végtelenül utálok.
Ezek az önjelölt guruk sugározzák, ontják kifelé a húdenagyonpozitívvagyok gondolkodást, és tolják le a torkokon, hogy mosolyogj, ha pofán basznak is. Tudod, ha megdobnak kővel, hajigáld vissza a kenyeret, persze sugárzó mosollyal.
Mondják, hogy döntsd el, határozd el, hogy pozitív/boldog/fitt/egészséges leszel, és már úgy is lesz!
Persze az emberek általában akkor olvassák ezeket az idézeteket/könyveket/tanácsokat, amikor épp a legnagyobb és legmélyebb gödör alján csücsülnek. Akkor, amikor elhagyták/megcsalták/kirúgták a munkahelyről/megalázták/kisemmizték/válnak/pereskednek/meglopták/betegek lettek/elhíztak a bánattól. Mert amikor minden rendben, akkor ugyebár nincs ezekre szükség.
És okos - bizony, okos! - emberek ilyenkor adnak egyetlen mondatos tanácsot: légy pozitív, és minden sikerül! Hát nekik biztos, mert a könyveik, cédéik, árujuk fogy, rohamos tempóban, ezzel egyenes arányban telik a zsebük. Hát persze, hogy pozitívan állnak a világhoz - vagy ezt mutatják.
Áldozatuk pedig mosolyogva és pozitív mantrákat mormolva szépen besétál a kivégzőosztag elé. Mert azt megtanulja, hogy a problémákkal szembe kell nézni, de gyönyörű, pozitív gondolatokat mantrázva itt le is ragad.
Szemezget, szemezget a problémákkal, és a "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel", vagy a "tartsd oda a másik orcádat is" elv alapján felebaráti szeretettel csak papírgalacsinnal lövöldöz az éles fegyverek ellen. Néha, bár leginkább még azzal sem, csak üdvözülten vigyorog.
Néha ugyan kicsit dühös lesz, mert hát ezt uralni sokkal nehezebb, de az a pozitív gondolkodás oltárán kicsit sem vállalható. Hiszen ott szeressükegymástgyerekek van, meg elfogadás, büfiztetés, pelenkázás és dajkálás.
De legalább pozitív hittel és teljes átéléssel teszik mindezt, vigyázva, hogy a másik mellett állót, a környéket, a szomszédot, a kutyát, a tántit, az ángyit véletlenül se találja el. Mert minden harcban van járulékos veszteség, de akinek harca sincs az életben, hiszen oly szép a világ, és minden tökéletes, ha pozitív a gondolat, az ezt értelmezni sem tudja.
Persze a kör ördögi. Mert milyen igazak is Máté szavai: "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." Ők nem ismerik fel, amit fel kellene, örülnek, magasztosulnak, hogy legalább már a szemezés megy, és papírral is tölthető a fegyver.
És nem, nem örökké és maradéktalanul boldogok a tudók, mert ők látják, érzik, mennyire fals és hazug a "légymindigpozitív" egysoros tanácsadó bibliája. De legalább ha háborút nem is nyernek, vagy még hosszú az út odáig, és néha keseregnek, sírnak a vesztett csaták felett, a győzteseknek hittel és bizalommal képesek örülni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése