Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 44

Emberi kapcsolatok és a nevetés. Mert az utolsó, a nagy nevető mindig Isten. Én csak mosolygok. Mert a mosoly mindig a jellemre vall és mindig bonyolult lelkiállapotot tükröz. 
A mosoly annyiféle lehet: kaján, cinkos, dévaj, ijedt, elnéző....de sorolhatnám még napestig.
Így hát mosolygok. Mosolygok olyankor is, amikor körülöttem az emberek csapkodnak, dühösek, őrjöngenek, dacolnak, vagdalkoznak, ne adj' Isten, gyűlölködnek.
Mosolygok, amikor odavágják a fejemhez egy vita során, hogy "akkor én téged töröllek".
Mosolygok, kicsit értetlenül és kicsit sajnálkozva, mert az én értéktáramban az emberi kapcsolatok alfája és omegája nem a facebook. Mert ha én valakit törlök, azt az életemből törlöm. Nem a facebookról vagy nem csak onnan, de legkevésbé sem a szívemből. A szívemben mindig megmarad, rágondolva pedig az ajkamon feltűnik majd egy kis mosoly. Szánakozó, beletörődő, elnéző, megkönnyebbült, vagy akár gonosz. Ez a mosoly jelzi az igazi törlést, nem pedig a legördülőben kattintott "ismeretség törlése" gomb.
Közben pedig folyton mosolygok, de főleg azokon, akik nem tudják, mennyivel több egy mosoly, mint a vagdalkozás, az őrjöngés és a düh. Akik nem tudják, mennyivel többet mond és mennyivel gyilkosabb lehet. Hát sírj csak bohóc, én majd helyetted is nevetek!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...