Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 82.

Miért bánnád meg, amit tettél? Minden okkal történik az életben. Az okot keresd, ne azt mantrázd, megbántad. Minden kedves vagy bántó szó, minden lopott csók, minden egyéjszakás kaland, minden rúgás és simogatás mögött van egy ok. Minden azért történt, hogy tanulj belőle. Azért, mert akartad, hogy megtörténjen. Hogy kimondd, hogy megtedd. Ne bánd meg, mert felesleges. A megbánás nem teszi meg nem történtté, nem leszel tőle se szent, se angyal. Nem lesz jobb, ha sajnálod, ha szégyelled és vezekelsz. Éppen csak pokollá teszed a saját életed.

Miért nem azt mondod magadnak: megtörtént, mert meg kellett történnie. Megbántottam, belerúgtam, de csak azért, hogy utána kedves és simogató lehessek. Mert így kellett lennie. Megcirógattam, megcsókoltam, mert akkor és ott arra volt szüksége, még ha nekem nem is. Vagy épp azért, mert nekem akkor és ott az kellett. Elvettem, amit akartam, mert nekem akkor és ott az volt a jó. Miért nem te magad vagy fontos magadnak, és hagyod, hogy az élet sodorjon, miközben tanít?

Ne bánj soha semmit. Nem éri meg. Ahhoz túl rövid az élet, hogy állandóan a megbánásokon pörögj. Ha megtörtént, keresd az okot és tanulj belőle. Keresd azt a picit, ami jó, amiért és amitől jó. Minden, aminek részese vagy, érted és miattad történt és történik. Mindenben ott a picike szép.

Engedd el, ami szar volt, de előtte hámozd ki belőle azt az iciripiciri jót, ami minden rosszban benne van. A fekália kupacra mindig rászáll a pillangó. Te miért a bűzt vennéd észre, és miért nem a lepke szárnyát, és a szabadságát, hogy bármikor tovább repülhet, és a képességét, hogy még a szarban is megtalálja a jót? Lepke akarj lenni, sose szarkupac. Szárnyalni és a szépet keresni legyen a cél, nem belefulladni a megbánás rohadó bűzébe.

(2016.06.03.)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk