Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 160.


 

Az az igazság, hogy az internet trolljai, a nagy megmondó emberek, az igazságosztók, a gyűlölködők, a fröcsögők mindig is léteztek.
 
Sosincs új a nap alatt, csak éppen az arctalanságot és névtelenséget igény szerint biztosító, ezért vélt védelmet adó internet kiváló lehetőséget ad a tanulatlan, ostoba, rosszindulatú embereknek, hogy megnyilvánuljanak. 
 
Sosem volt ez másként, a különbség annyi, hogy régen ezek maradtak a saját szociális közegükben, a maguk ki szemétdombján játszották a fő kakast, és másoknak - az ő nagy szerencséjük- nem kellett látni, hallani, olvasni őket, nem kellett kommunikálni velük. Ennek okán a fejükben lakozó mélysötétség, a rosszindulat és gonoszság a nagy többség előtt rejtve maradt.
 
Egyszóval mindig is voltak ilyen emberek, csak elvoltak a maguk kis közegében, a sarki kocsmában, a piacon, a szülői értekezleten, és egyéb helyeken. A különbség pusztán annyi, hogy rovar módjára az internet arc- és névtelensége miatt most éppen előmásztak a fényre, hiszen bátrakká váltak. 
 
És hogy rányomjuk a habot a tortára, ezen elmehunyt szerencsétlenek mellett előbújt is sok influenzás, izè influenszer, azaz a média és a közösségi média által sztárolt buta ès ostoba lény. Régen ezeket vásárokon és cirkuszokban pénzért mutogatták, közszemlére tettek, most pedig pokoli jól megfizetett és sztárolt hülyékké avanzsáltak. 
 
Na, ez az oka annak, hogy a mélysötétség manapság már trendi, és ezek a lények azt gondolják, hogy butának ès gonosznak lenni közel sem szégyen, sokkal inkább előny.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...