Szerencsére egy naptári évben (értsd: 365 nap) jó sok olyan ünnep van,
minek kapcsán az összes, facebookon székelő atomfizikus,
vallástörténész, történész, irodalmár, kritikus és miegyébszentszar
magvas posztokkal tudja borzolni a köz idegeit, és össze tud veszni
mindenkivel, még saját magával is.
A kedvencem mindig is a halloweeen vs. busójárás volt, ugyanis imádom, amikor megmagyarázzák, hogy miért alternatívája egyik a másiknak, és vajon melyik az ősibb, régibb, denagyon, ráadásul rohadtul nem törődve a naptár eltérő napjaival.
Ám nem pityputty a karácsony-kerecsen-hanuka hármasa sem. Merthogy nem lehet ám már kellemes karácsonyt kívánni anélkül, hogy kioktassanak. A bigott hithűek közlik, hogy a lábvíz a kellemes, a karácsony pedig áldott. A más hitűek kikérik maguknak, mert ők hanukáznak, míg a vadmagyarok kikérik maguknak, hisz ők kerecsent ülnek. Na, oszt ilyenkor légy okos, mit kívánsz a boltban a Jingle Bell vadul üvöltő zenéje alatt. Aztán jön persze a húsvét, amikor felháborodhatunk a nyuszin, mert az nem vallási jelkép. És felháborító a vad ballib elempések szerint, hogy nagypéntek lógós nap lett, míg a szenteste napja nem. A logikájukat ugyan nem nagyon értem e témában, merthogy szerintem ők pont nem a templomba járós, emiatt eddig szabadnapot kivenni kényszerülő bigott fajták, tehát nekik tökmindegy. Kellene, hogy legyen.
Most viszont nőnap van. Valami nemzetközi, Clara Zetkin féle, Rákosi Mátyás elvtárspajtás szovjet kötődése okán piedesztálra emelt ünnep. Mondjuk nem munkaszünet, úgyhogy legalább munkaidőben lehet a facebookon rágni a kefét.
Szóval nőnap az szar, mert komcsi, de komolyan. Így hát a fele bagázs boldogan rakja fel a virágos képeket és kíván minden boldogat minden nőismerősnek, míg a másik fele felháborodva bojkottál, és közli, hogy majd Gyümölcsoltó Boldogasszony napján hajlandó hasonló poszt közlésére. És összevesznek, megsértődnek, meg nem köszönnek.
Elárulok egy titkot. Húsz éve pont letojom március 8-át. Egy privát tragédia kapcsán számomra ez a nap még akkor se lehetne ünnep, ha valaha az lett volna. De mivel volt gyerekszobám, hát nem oktatok ki senkit, aki virágot nyom a kezembe, vagy virágos képet tol a facebook falamra, vagy küld üzenetben. Megköszönöm, és nem tolom a pofájába, hogy rohadj meg, miért emlékeztetsz egy tragédiára.
De a sok agyhalott pont ezt teszi. Minden egyes nyüves ünnepen és nem ünnepen, amikor is leokádja más - esetleg szívből jövő - köszöntését, pusztán azért, hogy ő aztán megaszondhassa a tutit.
Úgyhogy maradok szeretettel, gyerekekkel halloween/halottak napja/stb. táján temetői agyroham bámulása helyett tökfaragást nézve, kerecseni hiszti és hanuka helyett karácsonyt ünnepelve, húsvétkor templomjárás nélkül is sonkát zabálva, nőnapkor pedig a virágokat nagyot nyelve megköszönve.
A kedvencem mindig is a halloweeen vs. busójárás volt, ugyanis imádom, amikor megmagyarázzák, hogy miért alternatívája egyik a másiknak, és vajon melyik az ősibb, régibb, denagyon, ráadásul rohadtul nem törődve a naptár eltérő napjaival.
Ám nem pityputty a karácsony-kerecsen-hanuka hármasa sem. Merthogy nem lehet ám már kellemes karácsonyt kívánni anélkül, hogy kioktassanak. A bigott hithűek közlik, hogy a lábvíz a kellemes, a karácsony pedig áldott. A más hitűek kikérik maguknak, mert ők hanukáznak, míg a vadmagyarok kikérik maguknak, hisz ők kerecsent ülnek. Na, oszt ilyenkor légy okos, mit kívánsz a boltban a Jingle Bell vadul üvöltő zenéje alatt. Aztán jön persze a húsvét, amikor felháborodhatunk a nyuszin, mert az nem vallási jelkép. És felháborító a vad ballib elempések szerint, hogy nagypéntek lógós nap lett, míg a szenteste napja nem. A logikájukat ugyan nem nagyon értem e témában, merthogy szerintem ők pont nem a templomba járós, emiatt eddig szabadnapot kivenni kényszerülő bigott fajták, tehát nekik tökmindegy. Kellene, hogy legyen.
Most viszont nőnap van. Valami nemzetközi, Clara Zetkin féle, Rákosi Mátyás elvtárspajtás szovjet kötődése okán piedesztálra emelt ünnep. Mondjuk nem munkaszünet, úgyhogy legalább munkaidőben lehet a facebookon rágni a kefét.
Szóval nőnap az szar, mert komcsi, de komolyan. Így hát a fele bagázs boldogan rakja fel a virágos képeket és kíván minden boldogat minden nőismerősnek, míg a másik fele felháborodva bojkottál, és közli, hogy majd Gyümölcsoltó Boldogasszony napján hajlandó hasonló poszt közlésére. És összevesznek, megsértődnek, meg nem köszönnek.
Elárulok egy titkot. Húsz éve pont letojom március 8-át. Egy privát tragédia kapcsán számomra ez a nap még akkor se lehetne ünnep, ha valaha az lett volna. De mivel volt gyerekszobám, hát nem oktatok ki senkit, aki virágot nyom a kezembe, vagy virágos képet tol a facebook falamra, vagy küld üzenetben. Megköszönöm, és nem tolom a pofájába, hogy rohadj meg, miért emlékeztetsz egy tragédiára.
De a sok agyhalott pont ezt teszi. Minden egyes nyüves ünnepen és nem ünnepen, amikor is leokádja más - esetleg szívből jövő - köszöntését, pusztán azért, hogy ő aztán megaszondhassa a tutit.
Úgyhogy maradok szeretettel, gyerekekkel halloween/halottak napja/stb. táján temetői agyroham bámulása helyett tökfaragást nézve, kerecseni hiszti és hanuka helyett karácsonyt ünnepelve, húsvétkor templomjárás nélkül is sonkát zabálva, nőnapkor pedig a virágokat nagyot nyelve megköszönve.
(2017.03.08.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése