Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 72

Lehet, hogy perverz dolognak hangzik, de én szeretem, ha itt a facebookon törölnek és tiltanak emberek.
Olyan emberek, akik azt gondolják, azért, mert még hiszek a mesékben, minden mesét el is hiszek. Olyanok, akik hiteltelen kis életükkel, megideologizált, álomnak hazudott nyomorult valóságukkal használni akarnak. Ki- és felhasználni, miközben oly ostobák, hogy cserébe semmit nem kínálnak. Az okos hazug mindig csereüzletet ajánl. Barátságért előny, vagy előnyért barátság. Azt hiszi, nem látod és nem tudod, melyik oldalára akar állítani a fasznak. A buta hazug csak harácsol. Barátságot, szeretetet, pletykát, hírt, információt. De mert buta, hiszi, ez a jó út, és te úgyis csak a rossz végen lehetsz szopatáskor.
Ismerősök, akik ismeretlenek, mert megismerni sem akarod őket. Mesélnek magukról, adnak információt életükről - néha tán túl sokat is -, ám mindez csak azért jó nekik, mert szerepelhetnek. Apró, kicsinyke információ-morzsák, melyeket már a galamb sem csipeget fel, annyi mocsok ölel körbe minden egyes apró szemet. Kicsiny és sivár életük egyetlen igazi performansza ez a szereplés, mellyel igyekeznek sokrétű tehetségtelenségüket és sikertelenségüket igazolni. Tehetségtelenségüket és sikertelenségüket az életben, a szeretetben, a barátságban, emberi kapcsolatokban, a szakmában, a munkában, a hivatásban. A nagybetűs életben.
Lehet, hogy perverz dolognak tűnik, de szeretem ha az ilyen emberek törölnek. És még jobb, ha le is tiltanak. Mert igazolják azt, amit eddig is tudtam: csak használni akartak. Igazolják, hogy valóban hiteltelenek, hogy valóban ál-barátok, ál-ismerősök, akik körül egyszer mindig elfogy a hazugság sűrű levegője. Vagy egyszerűen csak buták, de nagyon buták. A tiltogatókon csak röhögök, ám a buták nagyon idegesítenek.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...