A kontrasztok szülte hazug vágyak szemen köpik a legszebb érzéseket.
Matekóra, hogy mi volt a nap. Dátum, melyhez görcsös a ragaszkodás. Mert
megmagyarázhatatlan a hamisság, kibogozhatatlan a hazugság és soha
nincs igazi megvilágosodás. Él a naptár, mert életre kelt és arcon
röhögte az igazi érzéseket. A szavak kimondva súlytalanná lettek, leírva
pedig mázsaként tarolnak át mindenen.
Az asztalon pedig egyszerre életre kel egy kólás palack.... Táncol és énekel vadul, egy régi slágert fúj szótlanul. Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot, ha mástól akartad a boldogságot.
Miért a hónap, a nap, a sok mese. Miért a kontraszt, ha nincs is lényege. Miért a szó, ha úgysem igaz, és miért az érzés, ha kicsit sem fontos.
A szemen köpött érzés visszadatálva még jobban fáj. Fáj, mert a mese soha nem valóság. A hazug álom az igaz, amit alátámasztanak a szavak. Mindegy, hogy tavasz vagy nyár. Nem a hónap számit. Csak a sok hazugság....
Az asztalon pedig egyszerre életre kel egy kólás palack.... Táncol és énekel vadul, egy régi slágert fúj szótlanul. Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot, ha mástól akartad a boldogságot.
Miért a hónap, a nap, a sok mese. Miért a kontraszt, ha nincs is lényege. Miért a szó, ha úgysem igaz, és miért az érzés, ha kicsit sem fontos.
A szemen köpött érzés visszadatálva még jobban fáj. Fáj, mert a mese soha nem valóság. A hazug álom az igaz, amit alátámasztanak a szavak. Mindegy, hogy tavasz vagy nyár. Nem a hónap számit. Csak a sok hazugság....
(2016.09.18.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése