Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 11.

Nincsenek illúzióim. Lélektelen világot élünk. Olyan világot, amiben mi csak robotok lehetünk. Nem kell a tehetség, nem kell a kitartás, nem kell a szeretet és a barátság. Aki tud robot lenni, az nemhal éhen, hiszen állhat napi nyolc órában a szalag mellett. Aki tud robot lenni, az érvényesül, mert elmehet egy multihoz robotolni. Mindennek persze ára van. Mondj le a családról, a barátokról, a szeretetről és az érzésekről, mert mire hazaérsz, hullaként dőlsz az ágyba a fáradtságtól. Hétvégén ugyan kimozdulhatsz a négy fal magányából, elmenekülhetsz a családi veszekedések elől, de míg a barátokkal sörözöl - ha még van, aki ráér elmenni veled -, akkor is az időbeosztásodon, a gondjaidon pörög az agyad.
Ha nem simulsz be, ha nem akarsz robottá válni, ha akarod, hogy tehetséged érvényesüljön, éhen döglesz. Mert a lélekölő munka mellett elalszik benned a tehetség. És biztos lehetsz abban, ha kicsit is akarsz, sose kapsz olyan munkát, ahol a tehetségedet kiélheted, legyen az bármiféle. Sose! Mert mindig lesz olcsóbb, vagy aki ingyér' elvégzi, persze silányul, csakhogy érvényesüljön. AZ igazi tehetség nem adja magát ingyér', de olcsón sem. Mert neki ez az élete, a hivatása és a munkája egyben.
Azonban a mai társadalom számára az ilyen ember veszélyes. Nagyon veszélyes. Mert aki szereti azt, amit csinál, az gondolkodik. Gondolkodik, fejlődik és fejleszt, ez pedig a robotokra nincs jó hatással. Mert ha a robotok is elkezdenek gondolkodni, akkor borul a rend, az, amit ők, a nagyok rendnek gondolnak. Akkor fejlődés van, és az nem jó, mert fejlődés csak az lehet, amit ők diktálnak. Aki náluk kreatívabb, okosabb, kedvesebb vagy szebb, az eltiprásra való, a pozíciót veszélyeztető, a társadalmi rendet veszélyeztető.
Nem kell a szép, nem kell a jó, a kreatív, a tehetséges. Mi kell hát itt?

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk