Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 114




Dilemmám a következő. Sokszor írok sok mindenről. Jó párszor megkaptam már, hogy hányan, de hányan megsértődtek egy-egy irományomon, merthogy "biztosan róluk szól". Legújabban egy per anyagához csatolták egy posztomat - agyszösszenetemet, agymenésemet -, mondjuk ahhoz nem volt elég vér a pucájában a kis macának, hogy engem pereljen be anno. 

Minden esetre mélyen elgondolkodtam azon, mi a frászért öltözködnek emberek, és húznak magukra minden kiba..tt hacukát. Miért gondolják, hogy minden egyes gönc az övék? Miért gondolják egyesek, hogy az egész világ csak és kizárólag körülöttük forog, és az emberek - köztük én is - minden perce a róluk szóló gondolatokkal van kitöltve.

Elméláztam azon, hogy van kb. 500 ismerősöm. Ezek fele nő. Ha kiírom a facebookra, hogy "Te egy agyhalott hülye szuka vagy", hányan fognak megsértődni? 10-20-50 nő? És egyáltalán, biztos, hogy köztük lesz az az egy, akire valóban gondoltam? És mit gondol vajon a maradék, aki nem vette magára más koszos, bolhás, ócska göncét?

Egyáltalán, miért érzi magát valaki olyannyira királylánynak egy mocskos, élősködőkkel teli, szakadt ruhában, hogy mindezt megosztja a nagyvilággal, de még egy hivatalos közeggel - ez esetben a bírósággal - is?

Nagy az Isten állatkertje, és tényleg alacsony az a kerítés. Tényleg időszerű lesz bevezetni halottak napján agyhalottaink és elmehunytjaink gyászolását is. Egyre többen vannak.

2017.11.13.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk