Minden emberben kialakul egy kép saját magáról és az őt körülvevő világról, barátokról és ismerősökről. Aztán ez a kép persze mindig kicsit alakul, kicsit változik, egészen addig, amíg el nem jön egy pillanat. Az a pillanat, amikor pokoli nagyot változik minden, mert pokoli nagyot rúgnak az emberbe. Olyanok, akiket korábban barátnak hitt, vagy csak tisztelt.
Rohadtul fáj, de csak egy ideig. Aztán az ember fia-lánya rájön, hogy a rúgás helye csak ideig sajog, a kék-zöld foltok is elmúlnak, ám ez az egész helyzet átkozottul sokat adott neki.
Megadta a tisztá(bba)n látás képességét. Megadta azt a lehetőséget, hogy átértékelje, kinek milyen szerepe van az életében. Ki mit ér. Csúnyán hangzik? Lehet.
Rájön arra, hogy mi a sunyiság és alattomosság. Hogy vannak emberek, akik betegesen gyűjtik a virtuális barátokat, csak hogy leselkedhessenek és perverz élvezetet lelhessenek mások kifikázásban. Akik nem barátokat, csak "darabokat" gyűjtenek. Listát állítanak, hogy aztán mások listája ellen ágálhassanak.
Rájön, hogy vannak emberek, akik csak saját frusztrációjuk hatalmi törekvésekkel való megspékelésével képesek létezni, ehhez pedig mindenkit felhasználnak, akit tudnak. Persze csak ideig-óráig, mert előbb vagy utóbb, de a legtöbbek szeme felnyílik.
Megtanulja szánni ezeket a beteges, perverz, frusztrált és szerencsétlen lényeket, akik szépen lassan saját gyűlöletük és félelmeik mocsarába süllyednek. Rájön, hogy ha elengedi őket és csak röhög a kukucskálásukon, a fröcsögésükön, a beteges gyűlölködésükön és paranoiájukon, kitágul számára a világ.
Ahogy egyre boldogabb lesz, ahogy egyre jobban nevet a sok szánnivaló lényen, úgy gyűlölik egyre jobban. Ám a gyűlöletük felvértez és már nem lesz felület, amibe rúghatnak.
Rohadtul fáj, de csak egy ideig. Aztán az ember fia-lánya rájön, hogy a rúgás helye csak ideig sajog, a kék-zöld foltok is elmúlnak, ám ez az egész helyzet átkozottul sokat adott neki.
Megadta a tisztá(bba)n látás képességét. Megadta azt a lehetőséget, hogy átértékelje, kinek milyen szerepe van az életében. Ki mit ér. Csúnyán hangzik? Lehet.
Rájön arra, hogy mi a sunyiság és alattomosság. Hogy vannak emberek, akik betegesen gyűjtik a virtuális barátokat, csak hogy leselkedhessenek és perverz élvezetet lelhessenek mások kifikázásban. Akik nem barátokat, csak "darabokat" gyűjtenek. Listát állítanak, hogy aztán mások listája ellen ágálhassanak.
Rájön, hogy vannak emberek, akik csak saját frusztrációjuk hatalmi törekvésekkel való megspékelésével képesek létezni, ehhez pedig mindenkit felhasználnak, akit tudnak. Persze csak ideig-óráig, mert előbb vagy utóbb, de a legtöbbek szeme felnyílik.
Megtanulja szánni ezeket a beteges, perverz, frusztrált és szerencsétlen lényeket, akik szépen lassan saját gyűlöletük és félelmeik mocsarába süllyednek. Rájön, hogy ha elengedi őket és csak röhög a kukucskálásukon, a fröcsögésükön, a beteges gyűlölködésükön és paranoiájukon, kitágul számára a világ.
Ahogy egyre boldogabb lesz, ahogy egyre jobban nevet a sok szánnivaló lényen, úgy gyűlölik egyre jobban. Ám a gyűlöletük felvértez és már nem lesz felület, amibe rúghatnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése