A negyven feletti nőket lőjük le, ugye?
A negyven feletti nők már nem jók semmire. Számukra már nincs munka, mert öregek. Mert a gyereknevelés miatt tapasztalatuk sincs. Mert nem mutatnak jól a recepciós pult mögött és nem tetszenek a vérbő főnöknek.
A negyven feletti nőknek nincs szexuális életük. A férjük rájuk unt, a szeretőjük is fiatalabbat keresett. Nincs alternatíva, mindenki mást keres, fiatalabbat vagy öregebbet, de őket senki nem akarja. Öregek a harmincasnak, a negyvenesnek, de még az ötvenesnek is.
A negyven feletti nők mellett elrohantak az évek. A férjük lecseréli őket egy fiatalabbra, feszesebb bőrrel, és szép lassan egyedül maradnak. Társas magányban vagy magányosként társaságban? Végül is mindegy. Lassanként már saját maguknak sem kellenek.
A negyven feletti nők hosszú-hosszú éveken át csak mondogatták: "majd". Majd ha a gyerekek felnőnek, majd ha a karrieremet felépítettem, majd ha már lesz elég pénzem, majd, majd, majd....
Aztán rájönnek, a majd sosem jön el. A "majd-barátok" elmentek, a "majd-bulik" már sosem jönnek vissza, a "majd-filmek"-et pedig már rég nem játsszák a mozik. A "majd-nyaralások" egyedül nem érdekesek, és a "majd-ruhák" már nem állnak jól.
Negyven felett a nőket lőjük le, ugye? Vagy talán mégse?
Mégse. Negyven felett már megteheted: röhögd pofán az életet. Csak te tudod, mit veszít veled az élet, ha elmegy melletted. Sose te menj el az élet mellett, elmegy az, ha akar, de... Tudod te, mit veszít a barát, a pasi, a munkaadó? Tudd! Csak te tudod a magad titkát. Azt a titkot, ami a szarkalábas szemek, a puha test és az elgondolkodó mosoly mögött van. Röhögd pofán az életet, mindazokat, akik már leírtak, akik azt mondják, a negyven feletti nőket lőjük le. És mondd: MOST!
A negyven feletti nők már nem jók semmire. Számukra már nincs munka, mert öregek. Mert a gyereknevelés miatt tapasztalatuk sincs. Mert nem mutatnak jól a recepciós pult mögött és nem tetszenek a vérbő főnöknek.
A negyven feletti nőknek nincs szexuális életük. A férjük rájuk unt, a szeretőjük is fiatalabbat keresett. Nincs alternatíva, mindenki mást keres, fiatalabbat vagy öregebbet, de őket senki nem akarja. Öregek a harmincasnak, a negyvenesnek, de még az ötvenesnek is.
A negyven feletti nők mellett elrohantak az évek. A férjük lecseréli őket egy fiatalabbra, feszesebb bőrrel, és szép lassan egyedül maradnak. Társas magányban vagy magányosként társaságban? Végül is mindegy. Lassanként már saját maguknak sem kellenek.
A negyven feletti nők hosszú-hosszú éveken át csak mondogatták: "majd". Majd ha a gyerekek felnőnek, majd ha a karrieremet felépítettem, majd ha már lesz elég pénzem, majd, majd, majd....
Aztán rájönnek, a majd sosem jön el. A "majd-barátok" elmentek, a "majd-bulik" már sosem jönnek vissza, a "majd-filmek"-et pedig már rég nem játsszák a mozik. A "majd-nyaralások" egyedül nem érdekesek, és a "majd-ruhák" már nem állnak jól.
Negyven felett a nőket lőjük le, ugye? Vagy talán mégse?
Mégse. Negyven felett már megteheted: röhögd pofán az életet. Csak te tudod, mit veszít veled az élet, ha elmegy melletted. Sose te menj el az élet mellett, elmegy az, ha akar, de... Tudod te, mit veszít a barát, a pasi, a munkaadó? Tudd! Csak te tudod a magad titkát. Azt a titkot, ami a szarkalábas szemek, a puha test és az elgondolkodó mosoly mögött van. Röhögd pofán az életet, mindazokat, akik már leírtak, akik azt mondják, a negyven feletti nőket lőjük le. És mondd: MOST!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése