Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2026

Agymenés 948.

  Az i-Gulyás 3000 esete, avagy amikor a technológia védi a nemzeti érdeket       Józsi, a nyugdíjas mérnök, csak egy tisztességes pörköltet akart főzni vasárnap délre. A bajok ott kezdődtek, amikor a tavaly karácsonykor kapott i-Gulyás 3000 típusú okos-pörköltfőzője a szezonális firmware-frissítést követően nem volt hajlandó bekapcsolni.   A kijelzőn nem a megszokott "Főzés folyamatban" felirat jelent meg, hanem egy vészjósló, villogó narancssárga szöveg: "Szuverenitási riasztás: Az Ön fűszerezési profilja eltér a régiós adatbázistól." Józsi hitetlenkedve nézte a gépét. A készülék ugyanis folyamatosan, titkosított csatornákon keresztül adatokat küldött egy tallinni szerverparkba. Az ott futó algoritmusok percről percre monitorozták a magyarországi háztartások fűszerfelhasználását, hogy a digitális szuverenitás jegyében kiszűrjék a külföldi behatásokat.   Amikor Józsi egy púpozott evőkanálnyi – történetesen spanyol eredetű – pirospaprikát szórt a lábasba, a...

Agymenés 947.

  Részlet az „Elveszett Logikák Enciklopédiája: A 21. századi rituális üvöltözés” című kötetből (Kiadta: Új-Budapest Akadémia, 2126)         A 2026-os esztendő fennmaradt archív felvételei a modern kori szociálantropológia legrejtélyesebb forrásai közé tartoznak. A történészek sokáig azt hitték, hogy a "Parlamenti Ülés" elnevezésű események valamilyen döntéshozatali mechanizmust takartak, ám a modern adatbányászat egyértelműen cáfolja ezt.    A 2026-os politikai elit nem kormányzott, hanem egy komplex, koreografált rituálét mutatott be, amelynek célja a résztvevők adrenalin-szintjének fenntartása és a választói közösség teljes összezavarása volt.   A rituálé legfőbb eleme a szónoki csörte volt. A folyamat során az egyik fél egy előre megírt, indulatokkal telített szöveget olvasott fel, miközben a másik fél oldalán ülők ütemesen, már-már metronómikus pontossággal csapkodták az asztalt, vagy nevetést imitáltak. A kutatások szerint ez nem valódi szór...

Agymenés 946.

  Nemzetünk legnagyobb exportcikke: az önmagát ünneplő ember       Régen az ember még szerényen élt. Ha büszke volt magára, maximum megigazította a bajuszát a tükör előtt, aztán csendben ment tovább kapálni. Mára viszont fejlődtünk. A modern politikus már nem várja meg, hogy a történelem ítéljen róla, hiszen ő maga a történelem, a narrátor és a díszvendég egyszerre.   Felkerül egy huszonnyolc másodperces videó, amelyben valaki saját magának kíván kellemes hétvégét.   És miért is ne? Ha az ember egész héten saját magát hallgatja, előbb-utóbb kialakul egy egészséges rajongói viszony önmagával. Ez tulajdonképpen egy belső fan club, csak tagsági díj helyett algoritmus dolgozik.   A videó különösen szép dramaturgiával működik. Öt snittben ő ünnepli magát, a többiben mások ünneplik őt. Mint egy politikai turmixgépben összekevert születésnap és személyi kultusz. Már csak lassított galambfelröppenés hiányzott, meg valami monumentális zene, amitől az ember kedv...

Agymenés 945.

  Az Abszolút Filmszínház bemutatja: A Nagy Átvedlés (1. évad)       Valahol Európa közepén, ahol a banánhéjon való elcsúszás már olimpiai sportág, a nézőtér ismét megtelt. A popcorn sós, a hangulat felfokozott, a vetítővásznon pedig pereg a legújabb kasszasiker.    Csöpög a szirup, úszunk a pátoszban, a könnyeinkkel küszködünk. "Szép vagy. Jó vagy. Csodálatos vagy" - suttogja a narrátor, mi pedig kollektíven bólintunk. Végre valaki kimondta!   Amikor néhány ünneprontó a hátsó sorból bekiabálta, hogy "Gyerekek, ez nettó propaganda, ráadásul Rákosi elvtársék ugyanezzel a forgatókönyvvel már 1952-ben is letarolták a mozipénztárakat (csak akkor még kulákoknak hívták a rosszfiúkat)", a nézőtér azonnal lehurrogta őket. "Huss! Ne rontsd el a mozit! Ez MÁS! Ez a MI filmünk!"   A híres, független-objektív sajtó – amely máskor egy rosszul elhelyezett fideszes vesszőből is azonnal a harmincas évek Németországát vizionálja – most hirtelen mély, meditatív hal...

Agymenés 944.

  Nyílt nap a parlamenti minicsoportban: Ülésrend és ugróiskola       A tavaszi parlamenti szezon második plenáris ülésén végre bebizonyosodott, amit a politológusok régóta sejtenek: a Tisza áradása nem a svájci típusú jogállamiságot, hanem egy Jászkaraf@szajenő-alsói, bentlakásos, alternatív pedagógiai intézmény záróvizsgáját sodorta be a patinás falak közé. A probléma csak az, hogy a felvigyázó tanárok otthon maradtak.   A forgatókönyv zseniális, a Nemzeti Színház is megirigyelhetné a koreográfiát:   1. Jelenet: A Nagy Székfoglaló   Gulyás Gergely épp a mikrofon mögött állva próbálja fenntartani a komolyság látszatát, amikor a túloldalról hirtelen megindul a Népi Játékok Legfelsőbb Mestere. Magyar Péter – fittyet hányva a fizika, a protokoll és a jóérzés törvényeire – átsétál a kormánypárti padsorokhoz. Mint egy rutinos mozi-gépész vagy egy főszervező a lakodalomban, finoman odébb tessékeli Kapitány István energetikai minisztert:   "Bocs, Pisti,...

Agymenés 943.

    Címváltozatok a műsorújságba : * Trónok harca – Svédcsavarral * Ház kártyavár nélkül (de sok jojóval) * Való Világ CCXLVI. évad * A diktátor (és az ő hűséges Pötije) * Cirkusz és Kenyér – Mini-széria     Első évad, első rész: A nagy svéd húzás és az új csillag születése   Lehet lemondani a streamelős előfizetéseket, feleslegesen pörög a számláló! Tegnap este a család hivatalosan is törölte a Netflixet, a Maxot, a Disney Channelt, meg a komplett kábeltévét. Minek fizetnénk feleslegesen a hollywoodi forgatókönyvíróknak, amikor a hazai gyártású, élő egyenes adásban közvetített valóságshow-nk köröket ver a teljes nemzetközi mezőnyre? Ráadásul a mi színészeink nem kérnek gázsit, igaz, a belépőt adó formájában már előre kiszámlázták.   A premier után a nappaliban azonnal összeült a családi kupaktanács, hogy eldöntsük, milyen kategóriába soroljuk a látottakat.   A nagypapa szerint tiszta vígjáték (bár néha inkább kabaré). A nagymama szerint kész tragédia,...

Agymenés 942.

  A Telex-kommentek gladiátora: A Belpesti Globálpolgár, avagy a kávéházi forradalmár anatómiája        A belvárosi flaszter és a panelrengeteg határvidékén tenyészik egy különös emberfajta, akit a sors tévedésből pont a Kárpát-medencébe sodort. Ő a felvilágosult entellektüel, aki szentül hiszi, hogy Jean-Paul Sartre szellemi örököse, ám a politikai univerzuma valójában megáll a kedvenc politikai influenszere legutóbbi videós monológjánál.   Életében egyetlen szöget sem vert be a falba - elvégre arra ott a szakmunka -, de bármelyik kedd délután, egy zabtejes latte mellett képes egy szalvétára felskiccelni az ország teljes közigazgatási és oktatási reformját. A vidék számára egy misztikus, sötét zóna, ahol szerintük az emberek még mindig fáklyákkal járnak, a nemzeti hagyományokat pedig egyfajta gyanús, törzsi rituálénak tekintik, amit sürgősen le kellene cserélni egy brüsszeli direktívára.   A főváros bizonyos, kézműves sörök illatában úszó negyedeiben ...

Agymenés 941.

  Mentsétek meg a politikai haknikirályt!     Komolyan aggódom, hogy a Tisza-hajó legénysége végül úgy teszi ki a kapitányát a nyílt vízen egy mentőcsónakba, hogy még evezőt sem ad neki. Pedig a hazai politikai folklórban nincs is szebb látvány, mint amikor egy frissen trónra ültetett vezért a saját udvartartása nyilvánít beszámíthatatlanná még azelőtt, hogy a parlamenti büfében lejárna a próbaideje.   Ismerjük ezt a forgatókönyvet, hiszen a hazai baloldalon a belső puccs már-már olyan nemzeti minimum, mint a vasárnapi húsleves, de azért mégiscsak adjunk a látszatra!   A probléma gyökere az, hogy senki sem merte meghúzni a vészféket a hullámvasúton.   Hősünk úgy vezeti a politikai műsort, mint egy túlpörgött esküvői vőfély a harmadik pálinka után. Nagy a lendület, csattognak a tenyerek, ropják a táncot az asztalon, de a vendégek fele már azt sem tudja, ki az örömanya.   Ha a párt elitje most rántja ki alóla a szőnyeget, azzal nemcsak a választóktól ves...

Agymenés 940.

  Időszámításunk Első Éve (0002 Á.U. – Áradás Után)         Kezdetben vala a sötétség. Nem volt semmi, csak a pusztaság, meg néhány kósza devizahiteles, akik feje felett úgy suhogtak a kilakoltatási végzések, mint őszi szélben a falevelek.    Aztán eljött a Teremtés Napja: 2024. február 10. A sötétség oszlani kezdett, a naptárakat pedig ünnepélyesen bezúzták. Miért is maradt volna a Gergely-naptár?    Elvégre Julius Caesar vagy Gergely pápa nem tudott fehér inget hordani ilyen eleganciával.    Megszületett az ÚJ KOR: az Á.E. (Áradás Előtt) és az Á.U. (Áradás Után) korszaka.    Ami 2024 előtt történt, az hivatalosan nem létezik, csupán egy kollektív, rossz álom volt. Előtte senki nem tett semmit, senki nem küzdött, és az ellenzékiség is csak egy mitológiai lény volt, mint a szfinx vagy a becsületes végrehajtó.   A Tisza-kormány Első Napja (Bár még nincs is kormány)   A Facebook-posztok próféciái szerint az Első Na...

Agymenés 939.

  A politikai tusfürdő, avagy a SOKK-hatás művészete         Elértünk végre a felvilágosult huszonegyedik század azon csúcspontjára, ahol a politikai kultúrát már nem vitákon, hanem a "ki tud nagyobbat alázni" bajnokságon mérik. Az új korszak kikiáltott messiása, a Minihisztis Úr (polgári nevén a mindenkori revansbajnok) olyan lendülettel vetette bele magát a szimbolikus vérgőzbe, hogy még a hazai megmondóipar főbérlőjénél, Puzsér Róbertnél is leverte a biztosítékot. És lássuk be, ha Puzsér az, aki a mikrofon mögül a sportszerűség és az ízlésesség határaiért aggódik, akkor a világ kereke nemcsak meglazult, de konkrétan lerepült a tengelyéről.   A történelemkönyvek persze egyszerűek. Akié a hatalom, az diktál. De a régi, vaskalapos hadvezérekben legalább volt annyi elegancia, hogy a vesztesnek megadták a kijáró tiszteletet, ha másért nem, a látszat kedvéért.   Ezzel szemben korunk új politikai üstököse inkább emlékeztet egy dühös kamaszra, aki a játszó...

Agymenés 938.

  Krónika a Kárpát-medencei Időhurokból, avagy a történelem átírása alulnézetből     Néha elgondolkodom, hogy a fizika törvényei mennyire igazságtalanok. Miért kell nekünk beérnünk a lineáris idővel, amikor a slim-fit messiás szellemi horizontja már régen a multidimenziós térben mozog?    Mennyivel megnyugtatóbb lenne a nemzeti léleknek, ha a tankönyvek szerint már a honfoglaláskor is Ő navigálta volna a hősöket, természetesen egyenesen a Karmelita udvarába, ahol séróból tartott volna tárlatvezetést Árpád vezérnek a tökéletesen szabott öltönyében.   "Látod, Árpádom, ez itt a "Szégyenlős államférfi a tuja mögött" csupán másolat, az igaziak jelenleg a parlamentben ülnek."   Nem kell ide szakkönyv, se használati utasítás az iratdarálóhoz (bár egyes bukott nereseknek talán elkelne a használati útmutató). A zsenialitás nem lapoz, a zsenialitás kinyilatkoztat.   Sőt, miközben a nép a filmszínház vizuális effektjeit és a kigombolt ingujjakat csodálja, a...

Agymenés 937.

  Pünkösdi túlélőshow, avagy a nagy hétvégi felvásárlás       Megérkezett a pünkösd, ez a békés, spirituális ünnep, amelynek valódi magyar népszokása mára az lett, hogy péntek délutántól az ország egyszerre rohan rá ugyanarra a három csirkemellre és két darab kiflire.    Mert vasárnap és hétfőn zárva lesznek a boltok. Két napig. Negyvennyolc óráig. Legalábbis a nagyobb boltok.   Olyan kétségbeesés tör ki ilyenkor az embereken, mintha legalábbis a civilizáció utolsó hétvégéje közeledne, és kedden már csak konzervbabbal fizethetnének a Mad Max díszletei között.   A magyar ember ilyenkor nem egyszerűen bevásárol. A magyar ember hadműveletet indít. Már ma délután megkezdődik a "Pünkösdi Éhezők Viadala", ahol az első vér általában a pékáruosztálynál folyik. A zsemle ilyenkor elveszíti pékáru-jellegét, és stratégiai erőforrássá válik. Egy nyugdíjas néni képes úgy ráfordulni az utolsó rozsos bucira, mint vadászsólyom a mezei pocokra.   A parkolókban...

Agymenés 936.

  Üdvözöljük Szeretetország™ 2.0-ban! --avagy a XXI. századi szeretet-Gulág belső szabályzata         A Vezetőség örömmel értesíti a lakosságot, hogy a korábbi, elavult Gyűlöletország”hivatalosan is megszűnt és elyét átvette a Tisza Szekta által fémjelzett, és PÖTI Peti (a Szeretet és a Fény Legfőbb Koordinátora) által menedzselt, minden eddiginél ragyogóbb Szeretetország.   Aki nincs velünk, az természetesen nincs. De aki ellenáll a szeretetnek, azt addig szeretjük, amíg meg nem javul. Hogy a zökkenőmentes átállást biztosítsuk, bevezetjük a legmodernebb, XXI. századi digitális Gulág-tábort – kizárólag a legnagyobb jóindulat jegyében!  A Szeretet-Gulág Működési Szabályzata * A Kötelező Mosoly-Adó: Minden állampolgár köteles naponta legalább 12 órán át optimista, tiszai-kék fényben úszó arckifejezést tanúsítani. Aki nem mosolyog, az nyilvánvalóan a Régi Rendszer ügynöke, így őt azonnali hatállyal beutaljuk a PÖTI (Pozitív Önismereti Tréning Intézet...

Agymenés 935.

  A Komment-kormány első 100 Napja: Rendkívüli Kormányinfó a Facebookon Időpont: Bármikor (de leginkább hajnali 4 és éjfél között, óránként) Helyszín: Egy kissé gyűrött, de kétségkívül trendi fehér ing, közvetlenül egy okostelefon előlapi kamerája előtt.       Napirend előtti felszólalás (és lájkvadászat)   „Tisztelt Honfitársaim! Magyarok!   A mai kormányülésen haladéktalanul elfogadtuk a 2026/X. számú rendeletet, melynek értelmében az inflációt azonnali hatállyal felszólítottuk: távozzon a közéletből! Ha a dollárbaloldal és a propaganda nem gátol minket, délutánra a benzinár is lemond.   De ehhez ti is kelletek! Kormányzásunk sikere nem a parlamentben dől el, hanem a ti ujjaitok között. Oszd meg, lájkold, kommentelj, hogy mindenkihez eljusson! Ha ez a poszt eléri a 100 ezer elérést, a minimálbér automatikusan megemelkedik. Ha eléri a 200 ezret, a korrupció magától felszívódik egy takaros Excel-táblázatba. Ha csak görgetsz tovább, a múltat támogatod!”...

Agymenés 934.

  A MANöken és a büdösszájúak+kólásdobozok forradalma       A Karmelita Kolostor folyosóján félhomály derengett. A stúdiólámpák még mindig makacskodtak, a két helyi alkalmazott pedig vörösödő fejjel próbálta kitalálni, melyik gombot kell megnyomni.   A MANöken unottan nézett végig rajtuk, majd a kamerának szánt, dollármilliós mosolyát azonnal jéghideg megvetésre cserélte.   „Annyira buták vagytok, hogy egy lámpa felkapcsolásához is két ember kell” – vetette oda nekik, mintha csak a legújabb divatlap dizájnhibás bútordarabjaihoz beszélne.   De hát mit is várhatott volna? Számára a világ két részből állt: Őbelőle – a tökéletesen szabott ingben, slimfit (most éppen nem foltos) gatyában makulátlan illatfelhőben tündöklő Megváltóból –, és a többiekből. Azokból, akik ott tolongtak a gyűlésein.   A MANöken a zsebébe süllyesztette a kezét, és finnyásan elhúzta a száját, ahogy eszébe jutott a kint várakozó tömeg. A rajongói. A szavazói. Vagy ahogy ő ma...

Agymenés 933.

  A vezér nem alszik és nem is engedi, hogy más dolgozzon         Helyszín: Az Országház fenséges, de pillanatnyilag teljesen elnéptelenedett folyosói.   Időpont: Ma reggel, közvetlenül azután, hogy a nemzet első számú Megmentője és Főkoordinátora, MagyarPötike felszállt a Bécs–Varsó tengelyen mozgó magángépére (vagy legalábbis egy nagyon prémium kategóriás bérelt furgonra).   MagyarPötike nem bíz semmit a véletlenre. Mivel a sors (és a diplomáciai protokoll sürgető hiánya) ma egyszerre szólította őt a sógorokhoz és a lengyel testvérekhez, a Parlament kapuira lakat került. A hivatalos indoklás szerint: „Áramvonalasított törvénykezési szünet a vezetői jelenlét hiánya miatt.”   A valós ok persze sokkal prózaibb. Pötike pontosan tudja, hogy ha ő nincs a teremben, a képviselői padsorokban felejtett, üres kólás dobozok azonnal önálló életre kelnének, és nélküle kezdenének el interpellálni. Ki tudja, mit beszélnének össze a koffeines alumíniumhengerek a...

Agymenés 932.

  A Karmelita Next Top Model, avagy kolostori puritanizmus kontra Haute Couture        Nem könnyű ma államférfinak, vagy pontosabban: államasszonynak lenni. Mert míg a régiek beérték azzal, hogy Kádár bársonyszékében ücsörögve tiszta lappal induljanak (hiszen a kilincsekről úgyis lekopott már a történelem), addig a jelen kihívásai sokkal inkább a megfelelő megvilágításról és a tökéletes sziluettről szólnak.   A budai Vár és a Kossuth tér ugyan megkapta a maga 16 éves kényeztetését, de az új miniszterelnök szerint a politikai imázs nem a rideg, csupasz fehér falakon múlik.   Hiszen a dinamikus tervező bizonyára büszke volt a Karmelita puritán klastrom dizájnjára, de lássuk be, hogy a NATO-szabvány szerint elrendezett, csupasz fa nyílászárók világa maximum egy regensburgi zarándoklaton megy el mint luxus.    Egy igazi, modern politikai MANnöken számára ez a minimalizmus nem puritán, hanem egyenesen fotózhatatlan.   A nagy dilemma tehát az...