Azt írta egy ismerős huszonéves, hogy a negyven felettiek már egy nagyon más generáció, amely képtelen megérteni őket.
Nos, szerintem nem a generációval van a baj, hanem az értékrendekkel. Attól, hogy én negyven feletti, ők meg alatti generáció, nem kell, hogy más legyen az értékrend. Ezzel pedig a fiatal korosztályoknál nagyon komoly hibák vannak. Biztos mi csesztük el a nevelésüket, de akkor is ez van. Számukra nem érték a család, a barátság, a hűség, a becsület. Ezek csak kiröhögni való szavak. Na, ez a nagy baj. Félnek maguktól, félnek a világtól, azt hiszik, ha eljátsszák az önmegvalósítás szerepét, akkor minden hűdeszuper lesz. Akkor majd pokoli menők lesznek. Játszani a szinglit vagy a menőmanó macsócsávót az tök jó!
Menő munkát akarnak, menő helyekre járnak, aztán házasodnak, mert az esküvő, főleg, ha puccos, nagyon trendi. Közben pedig rettegnek mindennemű felelősségvállalástól, félnek egyedül maradni a világban, így apuci-anyuci mellől egy szar kapcsolatba ülnek át. Élnek egymás mellett, néha kefélnek, de ennyi, ami összeköti őket. Kellemes társas magányban, amolyan állott lábvíz -szerűen vegetálnak. Ott megkeseredve inkább nem is akarnak gyereket. Mert ez egyedül macerás. Nyűg és összeköt. Ajaj, összeköt! A munkába menekülnek, hiszik, hogy ez a csúcsa mindennek, de csak addig, amíg valaki ott is menőbb nem lesz náluk. Eh! Elbasztuk, na. Mondjuk én nem. :) De sokan a generációmból. Hímnőstényeket és feminista álarc mögé bújó műnőket neveltünk. Majd jól meg is szívjuk.....
Nos, szerintem nem a generációval van a baj, hanem az értékrendekkel. Attól, hogy én negyven feletti, ők meg alatti generáció, nem kell, hogy más legyen az értékrend. Ezzel pedig a fiatal korosztályoknál nagyon komoly hibák vannak. Biztos mi csesztük el a nevelésüket, de akkor is ez van. Számukra nem érték a család, a barátság, a hűség, a becsület. Ezek csak kiröhögni való szavak. Na, ez a nagy baj. Félnek maguktól, félnek a világtól, azt hiszik, ha eljátsszák az önmegvalósítás szerepét, akkor minden hűdeszuper lesz. Akkor majd pokoli menők lesznek. Játszani a szinglit vagy a menőmanó macsócsávót az tök jó!
Menő munkát akarnak, menő helyekre járnak, aztán házasodnak, mert az esküvő, főleg, ha puccos, nagyon trendi. Közben pedig rettegnek mindennemű felelősségvállalástól, félnek egyedül maradni a világban, így apuci-anyuci mellől egy szar kapcsolatba ülnek át. Élnek egymás mellett, néha kefélnek, de ennyi, ami összeköti őket. Kellemes társas magányban, amolyan állott lábvíz -szerűen vegetálnak. Ott megkeseredve inkább nem is akarnak gyereket. Mert ez egyedül macerás. Nyűg és összeköt. Ajaj, összeköt! A munkába menekülnek, hiszik, hogy ez a csúcsa mindennek, de csak addig, amíg valaki ott is menőbb nem lesz náluk. Eh! Elbasztuk, na. Mondjuk én nem. :) De sokan a generációmból. Hímnőstényeket és feminista álarc mögé bújó műnőket neveltünk. Majd jól meg is szívjuk.....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése