Kérdezték, hát mondom. Igen, idén is kirakom, ahogy minden évben IS, főleg a manapság oly trendi, ám igen buta divatkeresztények kedvéért. Gyanítom, sokaknak nem fog tetszeni. De egyszerű a megoldás: töröl.
Még röpke pár nap, és elöntik a fészbukot a képek: Magyarországon Mindenszentek van, nem Halloween. Azon túlmenően, hogy igencsak kirekesztő, korántsem a magyarokra jellemző elfogadást tanúsító ezen kiírás, még hibás is. Bár lehet utálni az amerikai multikultit, azt, amit a pénz művelt egy kultúrával, legalább illene tisztában lenni annak a hátterével, amit éppen lefikázunk.
Akkor essünk is neki. A Halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. Maga az ünnep ősi kelta hagyományokból alakult ki, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg – figyelem! - október 31. éjszakáján. Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a Samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach kultuszában gyökerezik. A május 1-jei Beltane ünnep az október 31-ei Samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, Samhain idején látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.
Ehhez a naphoz közel ünneplik a katolikus keresztények a Mindenszentek napját (november 1-jén) és protestánsokkal együtt a Halottak napját (november 2-án). Kéretik ügyelni a dátumokra!
A kereszténység terjedésével az ókeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. El lehet gondolkodni tehát azon, mi volt előbb, a Samhain vagy a Mindenszentek. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény Mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum).
III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.
Míg a Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el.
Az evangélikusok megtartják a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a Halottak napi szokások a gyertyagyújtás és sírgondozás új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás.
El lehet tehát gondolkozni azon, hogy a keresztyén, de nem katolikus evangélikusok, reformátusok számára ez a nap nem bír jelentőséggel. És bár az országot keresztyén országnak szokás említeni, azért még akad, aki hite szerint Halloweent, vagy hozzánk hasonlóan Samhaint ünnepel. Nem ugyanazon a napon, és nem ugyanúgy. Más hitének megsértése pedig nem mentegethető holmi biznisz-emlegetéssel. Sem a református, sem az evangélikus nem sértegeti a katolikust a Mindenszentek ünneplése miatt. Kérjük, katolikusként Ön se tegye ezt velünk!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése