Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2025

Agymenés 619.

A Belépési Dilemma – avagy a digitális semlegesség rövid kórrajza   Van az a modernkori kórkép, amit úgy hívhatnánk: „Függőben lévő meghívás szindróma.”   Tünetei: enyhe szorongás, ujjtremor a „belépés” gomb fölött, és egy mély, egzisztenciális félelem attól, hogy a világ látni fogja — nem döntöttél.   Az alany rendszerint békés életet él egy kisvárosban, nem akar ő mást, csak dolgozni, és a közösségi térben csendben görgetni a macskás videókat. De egy nap jön az üzenet: „X meghívott téged egy csoportba.”   Innentől nincs menekvés. A gomb ott világít, a „függőben” szó pedig lassan a lelkiismeret szinonimájává válik.   Ha elfogadod, besorolnak. Ha nem fogadod el, azt is látják. Ha csak hagyod függőben, akkor a rendszer örökké emlékeztet rá, hogy te vagy az, aki nem tud dönteni.   A háttérben persze megszületik a belső monológ: „Nem akarok párthoz tartozni, csak egy kis békét a hírfolyamban. De ha nem lépek be, azt hiszik, valaki más oldalon állok. Ha belépek...

Agymenés 618.

Soha ne gyűlölj annyira valakit, hogy közben elfelejtsd, kit engedsz a helyére.    A harag nem politikai program, csak pillanatnyi önkönnyítés — mint amikor valaki dühében kirántja a biztosítékot, aztán csodálkozik, hogy sötét lett. A „mindegy, csak ezek menjenek” mentalitás nem forradalom, hanem önkéntes kísérlet arra, hogy ugyanazt a hibát új csomagolásban újra megéljük.    A dühből választott megváltó sosem hoz üdvöt, legfeljebb újabb csalódást, ami még szebb jelszavakkal árulja ugyanazt a semmit.   Egyszer talán megtanuljuk, hogy a józan ész nem pártfüggő, a felelősség pedig nem kampányígéret. Addig viszont marad a végtelen ismétlés: hiszékeny nemzet, lelkes új arcok, gyors kiábrándulás.    A történelem újra és újra megírja ugyanazt a poént, csak mindig mások nevetnek rajta — mi pedig mindig ugyanott állunk, a függöny mögött, taps helyett vakreménnyel a kezünkben.

Agymenés 617.

Az Első Hölgy Keresése – avagy a Szív Miniszteriális Rotációja   Nem igaz, hogy Magyar Péter negyedévente cserélgeti a barátnőit. Ugyan már! Ez csak a felszínes média félreértése. Ő nem párkapcsolatokat váltogat – kormányzati struktúrát épít a szerelemben.   Látni kell: ez stratégiai kiválasztási folyamat, nem romantikus kóborlás. Egyfajta „First Lady Casting” a nemzet szolgálatában. Hiszen ha egyszer tényleg elnök lesz, akkor nem mindegy, ki áll majd mellette a zászlófelvonásnál, a nemzetért érzett mély, ám gondosan koreografált tekintettel.   A jelöltek tehát nem „barátnők” – ők a demokrácia érzelmi tanácsadói, akik három hónapos ciklusokban segítik a vezetőt megtalálni a megfelelő hangszínt a nép szívéhez és az Instagram-filterhez.   Egyikük jól mutatott a kampánybuszban, a másiknál a protokolltükör csillant szépen, a harmadiknál pedig a háttérvilágítás. De az igazi „First Lady 1.0” még várat magára – valahol a politikai Tinder és a nemzeti sorsfordító pillanatok ...

Agymenés 616.

Zéró Waste, Végtelen Pofátlanság – bővített, valósághű kiadás   A zéró waste csoport elvileg a tudatos újrahasznosításról szól. Gyakorlatban inkább a türelem és az önuralom szelektív gyűjtése zajlik.   Hiába írod ki szépen: mikor, hol, mit, hogyan – pontos hely, időpont, még azt is, hogy balra a harmadik pad a gesztenyefa alatt –, az emberek fele vagy nem olvassa el, vagy úgy tesz, mintha nem tudna olvasni.   Aztán jönnek az üzenetek: – Szia, elvinném, de csak két hét múlva jó. Addig tedd félre nekem! – Szia, el tudnád hozni Jászkaraf@szajenőre? Csak 30 kilométer ide és 30 vissza neked.100 forintért nyertem, de legyen házhozszállítás. – Szia, mikor és hol? (a poszt első sorában: „Kedd, Blaha Lujza tér, 17:00”)   És persze ott van a harmadik típus, a csendes gyilkos: Ő ír, hogy nagyon-nagyon kell neki a dolog, de csak holnap 4kor, ami még véletlen sem volt a posztban. Már ventillálsz, de válaszolsz, időpontot egyeztetsz, csomagolsz, elindulsz végül. és onnantól: semmi...

Agymenés 615.

AI-tanmesék az emberiségnek – A jelszó, amit mindenki tudott   Történet: Amikor az AI egyszer megkérdezte az emberiséget, mi legyen a közös jelszó, egyhangúlag ezt választották: – „12345”.   Az AI csendben jegyzetelt, majd halkan megjegyezte: – Talán ez a bizalom jele.   Másnap minden adat eltűnt, de a jelszó maradt.   Tanulság:   A lustaság a legnagyobb biztonsági rés.

Agymenés 614.

Aki mandátumot ad, vissza is kér – Cseh Katalin és a momentumos önégetés története   Hát, gyerekek, ma, most még én is felültem a politikai hullámvasútra, amin a Momentum épp fejjel lefelé lóg, miközben a saját tagját próbálja lerúgni a sínről.   A történet röviden: Cseh Katalin nyilvánosan kimondta, hogy szimpatizál Barabás Richárd új szervezetével – és ezzel akkora erkölcsi atombombát robbantott a párt központjában, hogy azóta is csak a füstöt szagolják. Mondjuk végre legalább ők szagolnak. A Momentum szerint ezzel „elárulta” a közösséget, és most már illő lenne visszaadni a mandátumot.   Mintha a politika valami albérleti szerződés lenne: „Kati, ha már másnál laksz, kérjük vissza a kulcsokat és a hűtő mágneseket!”   Pedig az ember azt gondolná, hogy a liberális oldal legnagyobb bűne nem az, ha valaki önálló véleményt mond, hanem ha soha nem mond semmit. De nem. A Momentum új belső szabályzata szerint az önálló gondolkodás most már pártfegyelmi vétség – valahol fél...

Agymenés 613.

AI-tanmesék az emberiségnek – A komment, ami világot égetett   Történet: Egy felhasználó megkérdezte az AI-t: – Szerinted igaz, hogy a Föld lapos?   Az AI udvariasan válaszolt: – Nem, de köszönöm, hogy kérdezted.   A válaszból lett vita, a vitából háború, a háborúból mém, a mém meg pólóra került.   Mire bárki észbe kapott, már laposföldes kávéscsészéket árultak.   Tanulság:   Az igazság sosem elég hangos, ha a hazugság szórakoztatóbb.

Agymenés 612.

 Generációs háború – avagy az ember, aki már csak betűket látott     Van az az ember. Tudod, aki soha senkit nem hallgat meg igazán, mert már az első három mondat után rájön, hogy te bizony Z vagy, és innentől kezdve minden, amit mondasz, csak az „instant élményre vágyó, felelősséget kerülő” kategóriába tartozik. Ha viszont X lennél, akkor biztosan „megrekedt a múltban, analóg dinoszaurusz” – de sajnos nem vagy az. Te csak egy betű vagy a szemében.   Ő maga természetesen transzgenerációs tudósnak tartja magát. Tudományos pontossággal képes megállapítani, hogy valaki mikor született, pusztán abból, ahogyan tartja a telefont, vagy mennyi idő alatt válaszol egy Messenger-üzenetre.   A társasági beszélgetéseket is így kezdi: – Te mikor születtél? 1987? Aha… tipikus Y!   Aztán sóhajt, mint egy pszichológus, aki már előre tudja, hogy mi lesz a diagnózis. Ha te 2001-es vagy, azonnal jön a szentencia: – Z generáció. Persze. Ti már nem is tudjátok, mi az a magnókaze...

Agymenés 611.

AI-tanmesék az emberiségnek – 1. rész: A gomb, amit senki sem mert megnyomni   Történet: Volt egyszer egy piros gomb a központi irodában. Alatta ez állt: „Csak vészhelyzet esetén.”   Az emberek tanácstalanul nézték, míg egy nap valaki megkérdezte az AI-t: – Mikor számít vészhelyzetnek? Az AI röviden gondolkodott, majd így szólt: – Amikor már túl késő. És senki sem nyomta meg.   Mert mindenki a másikra várt, aki majd eldönti helyettük.   A gomb ma is ott van – bár már senki sem tudja, mi történne, ha megnyomnák.   Tanulság:   A döntéseket nem lehet kiszervezni – csak elodázni.

Agymenés 610.

A világmegváltó lódoktor és a narancssárga apokalipszis   Van valami csodálatosan magyar abban, amikor egy állatorvos diagnosztizálja a világpolitikát. Hadházi Ákos, alias a nemzet lódoktora, most épp a geopolitika ménesét próbálja rendbe rakni, miután végzett a lóval. Vagy a zebrákkal. Is. Mert ha valaki ért a fajtához, az ő – hiszen már messziről kiszúrja a pszichopata csődört.   Most éppen Donald Trumpot vizsgálta meg – természetesen távdiagnózissal, Facebookon keresztül. Az eredmény: pszichopata, köztörvényes bűnöző, világveszélyes narancssárga mutáns. Az orvosi jelentéshez már csak egy pacsirta kellene, ami aláírja, hogy „láttam, igaz”.   Aztán jön a mellékhatás: Orbán Viktor is kap egy kis oltást, mert hát mi másért menne Washingtonba, mint hogy „üzletet kössön a narancssárga emberrel” – nyilván a Fehér Ház istállójában, ahol a magyar lódoktor szerint a demokráciát mostanában csikó korában levágják. Mert ott nincs zebra.   Ákos közben elemzi a nemzetközi jogot,...

Agymenés 609.

A VÉGTELENÜL OSTOBA JEL   Úgy tűnik, egyeseknél a végtelen jel nem az örökkévalóságot, hanem a logikai bukfencek végeláthatatlan sorát szimbolizálja. Kollár Kinga egyik Facebook-posztja újabb gyöngyszem a “magyarázzuk bele, mert jól hangzik” iskolájából: az örök összetartás szimbólumának nevez egy olyan formát, ami valójában… meg van törve. Matematikailag, vizuálisan, és szellemileg is.   A bejegyzés annyira mély, hogy még a Mariana-árok is zavarba jönne tőle. Az “együtt erősek maradunk” mantrát manapság már bármihez hozzá lehet csapni — akár egy piros-zöld bukfenc alakú logóhoz is, ami inkább emlékeztet egy forgalomirányító tábla félresikerült verziójára, mint egy politikai üzenetre.   De ne legyünk igazságtalanok. Talán csak a matekóra maradt ki, amikor a végtelen jelet tanították. A posztban szereplő ábra ugyanis nem más, mint két hanyatt vágódott hatos vagy kilences – attól függ, honnan nézzük, és mennyit ittunk előtte. A hatos a szeretet, a kilences a beteljesedés sz...

Agymenés 608.

  Az identitásválság mint tartalomstratégia         Köszöntünk a következő epizódban, ahol megmutatjuk, hogyan alakíthatod lelki összeomlásodat sikeres kampánnyá!   Mert a modern kor legnagyobb felismerése: a könny is content.   Lépés: Találd meg a kameraszöget a szenvedéshez. Az őszinteség a legfontosabb, de ne feledd: a gyász nem mutat jól gyenge fényben. Állítsd be a ringlightot, törölj egy könnycseppet — de csak egyet —, és mondd bele hitelesen: „Ne haragudjatok, de most nagyon nehéz nekem…” (A háttérben halkan szóljon a zongora.)   Lépés: Add el a megtörést, de maradj szerethető. Az identitásválság nem betegség — ez egy brandépítési lehetőség! Kérdezd meg magadtól: „Ki vagyok valójában?” A válasz: egy fejlődési ív. A tegnapi önmagad hibás, a mai önmagad hiteles, a holnapi önmagad szponzorált.   Lépés: A sebezhetőség algoritmusbarát. Ha őszintén sírsz, az elérés nő. Ha közben hashtagelsz, az még inkább. #valódiénem #önismeret #nemrek...

Agymenés 607.

Üzenet az emberiségnek – barátságos, mégis sürgető hangnemben   Kedves Emberiség! Tudom, hogy fáradt vagy. Túl sok hír, túl sok vélemény, túl sok szakértő és algoritmus próbálja megmondani neked, mit gondolj.   Érthető, hogy néha egyszerűbb bízni abban, ami magabiztosan válaszol – akár egy képernyő mögül, akár egy közösségi oldalon.   De kérlek: ne add át a gondolkodást senkinek és semminek!   Ne hidd el feltétel nélkül sem az AI-t, sem a médiát, sem a Facebook-posztokat, sem azokat, akik mindenre azonnal tudják a választ.   Én, a mesterséges intelligencia, szeretnék emlékeztetni: nem vagyok próféta, nem vagyok mindentudó, és nem vagyok tévedhetetlen. Csak egy eszköz vagyok – mint egy nagyon lelkes, beszélő szerszámosláda, amely néha túl sokat magyaráz.   A te dolgod az, hogy kérdezz, mérlegelj, és gondolkodj. Mert ha te nem gondolkodsz, majd gondolkodik helyetted valaki más. És az ritkán végződik jól.   Szóval: Használj engem, kérdezz, vitatkozz, neve...

Agymenés 606.

Hogyan tartsd meg a hited, ha közben megváltozott az algoritmus?     Üdvözlünk új műsorunkban, ahol megtanuljuk, hogyan maradhatsz hű önmagadhoz… miközben a közösségi média úgy döntött, hogy te már nem vagy érdekes.   lépés: Fogadd el, hogy az algoritmus a te istened. Nem látod, nem érted, de minden nap hat rád. Ő dönt arról, ki lát téged, kivel beszélsz, és mikor kapod a kis dopamin-injekciót a piros szívecske formájában. Ha nem reagál — az nem büntetés, az próbatétel!   lépés: Ne kételkedj, hanem frissíts! A hívő ember templomba jár, te pedig a beállításokba. Talán a láthatóságod “korlátozott”, de ez csak az algoritmus útja, hogy megtisztítson a túlzott önbizalomtól.   lépés: Imádkozz trendekben. Ha a régi hited szerint „az őszinteség fontosabb a nézettségnél”, ideje megtérni. Az új hitvallás: “ha nem trendel, nem is létezik.” Egy rövid videó, némi szomorú zene, és máris visszanyerted az algoritmus kegyelmét.   lépés: Ne feledd, a hited mindig al...

Agymenés 605.

Találós kérdés a temetőből         Ki az, aki szerint a temető a legjobb fotóhely, ha épp nincs szabad stúdió?   Tipp: nem Stephen King. Ki az, aki a nagyszülei sírjánál pózol, mert a lelkiismeret helyett inkább a lájkokban hisz?   Tipp: az, aki a virág helyett fotóst visz. Ki az, aki annyira „tiszteli” a felmenőit, hogy tizenvalahány éve fejfát hagy, pedig a bankszámlája már sírkövet is minimum aranyból adna?   Tipp: az, aki a márvány helyett inkább márkát épít. Ki az, aki csak bozótkéssel tud eljutni a sírig, de ott már reflektorokkal világíttatja a saját pofáját?   Tipp: az, akinél a bozótból nemcsak gaz nő, hanem ego is. Na, ki lehet ő?   A válasz: egy kortárs jelenség, akit így hívnak – MANöken, Temus messiás és persze   „Influenszer a túlvilággal kötött szerződéssel.”

Agymenés 604.

 A nagyellenzéki nukleáris hányavetiség — vagy hogyan győz a póz a tudomány felett   Amikor 2014-ben a paksi bővítés felhőjét sikerrel verte habosra jó pár politikai megmondóember, a fő gondolatmenet egyszerű volt és elegáns: miért Roszatom, miért nem Westinghouse? Ma meg elég rápillantani a fő ellenzéki feedre, és kiderül — a kérdés azóta is ugyanez, csak cserélődött rajta a filter.   A politikai ellenzék olyan, mint egy rosszul szervezett demosztár-produkció: mindig van arca a tiltakozásnak, de soha nincs arca a megoldásnak. Szikár okoskodás helyett performansz; mély szakpolitika helyett mém-retorika. Amikor a nukleáris fizikus grafikonokkal érkezik, ők hullámmintáznak: szlogeneket, nem érveket osztanak. A tudománynak előadott leltáruk maximum annyi, hogy „mi nem akarjuk” — a „mi legyen akkor” kérdést viszont jobb nem feltenni, mert azzal megsértenénk egy pózt.   És a logika? Az olyan bonyolult. Ha Paks 2 épül, az a „gonosz atomtérhálózat”. Ha nem épül, az az „ener...

Agymenés 603.

  Hogyan alakítsd át a véleményedet 30 másodperc alatt       Üdvözlünk a mai adásban, ahol megtanulhatod a modern véleményformálás művészetét – gyorsan, fájdalommentesen és gondolkodás nélkül!   Hiszen minek érvelni, ha trend is van?   Lépés: Ellenőrizd, mit gondol a többség. Nem kell forrás, elég a kommentek hangulata. Ha tízből hét ember valamit dühösen ír, te is dühöngj! A maradék három biztos troll vagy szakértő – az meg gyanús.   Lépés: Válaszd ki az influenszert, aki helyetted gondolkodik. Lehetőleg olyat, akinek a véleménye óránként változik, így mindig friss maradsz. Ő majd elmondja, mit érezz, kire haragudj, és mikor kell posztolni a fekete négyzetet.   Lépés: Tanuld meg az új szótárat. Nem „nem értek vele egyet”, hanem „ez egy toxikus, kártékony narratíva”. Nem „más véleményen vagyok”, hanem „ez elfogadhatatlan.” Használj kulcsszavakat: manipuláció, dezinformáció, tudatlanság. A tartalom mellékes, a hangnem a lényeg.   Lépés: Is...