Lájkok földjén
Reggel a Nap is csak akkor kelt fel, amikor elérte az ezer lájkot.
A madarak csicseregtek, de csak a követőiknek.
A város lakói pedig minden reggel kitetették az arcukat a netre, mint más a kenyérpirítót: ropogósan, szűrőzve, tökéletesen.
Itt mindenki boldog volt.....Addig, amíg a lájkok tartottak.
Amikor elfogytak, az emberek elkezdtek halványodni.
Először csak a mosolyuk, aztán a szemük csillogása, végül maga a profil is eltűnt — „Ez a tartalom nem elérhető.”
A helyi önkormányzat ingyenes „önbecsülés-feltöltést” hirdetett, de a sorban állók is közben szelfiztek.
„#ÚtonAValódiÉnFelé” – írták, miközben figyelték, hányan nyomják meg a szívecskét.
És amikor este lemerült az internet, a város sötétbe borult.Senki sem mert beszélni.
Hiszen senki sem tudta, vajon van-e értelme annak, amit nem lájkolnak.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése