Rájöttem, hogy nem vagyok trendi. Csak egyetlen profilom van a facebookon. Akit barátomnak tartok, azt felhívom a születésnapján és felköszöntöm. Vagy esetleg elcsattogok hozzá. Na jó, lehet, hogy itt is küldök neki pár szót, de csak utána. Ha valami igazán lényegeset szeretnék mondani, akkor felemelem a telefont, vagy elmegyek a barátnőmhöz és nem itt csetelek vele naphosszat, smiley-kkal és rövidítésekkel. Ajándékba könyvet vagy virágot veszek és nem virtuális képeslapokat küldözgetek cuki macikkal és giccses virágokkal. Aki fontos, annak a telefonszáma a noteszembe fel van vésve, sőt, van jónéhány, amit fejből is tudok, nem csak a telefonom őrzi őket. Ha szerelmes vagyok, vagy bánat ér, ha megbántottak vagy öröm ért, nem szívecskéket rakok ki a profilomhoz, hanem megbeszélem az érzéseimet azokkal, akik valóban fontosak nekem és akiknek számít a véleménye. Nem érzek kényszert arra, hogy az egész világ értesüljön arról, mikor szakítottam vagy szerettem bele valakibe, de még az orgazmusaim időpontját sem akarom megosztani a nagyközönséggel. Nem fotózgatom magam a mobilommal a tükör előtt, hogy feltöltsem reggeli sminkelésem nyűgét, vagy a legújabb fehérnemű-szerzeményemet. Lehet, hogy qva öreg vagyok??????????
A hulladékszállítás mint vallásos várakozás Nálunk csütörtökön viszik el a szemetet. Ez nem információ, hanem hitvallás. Volt már így, működött, megszoktuk. December 25-én – karácsony első napján, csütörtökön – csoda történt: elvitték. Meghatódtunk. Azt hittük, ez már az ünnepi szeretet része, a szemét is megváltásra talált. Január 1-jén viszont nem. Ünnep van, érthető, nekik a karácsony nem, csak az újév az ünnep. Senki nem szólt, hogy majd szombaton. Így az utca nagy része nem rakta ki. Mert nem vagyunk gondolatolvasók, csak lakók. Ezután vártuk a következő csütörtököt, mint Messiást. Reggel óta kint álltak a kukák, katonás rendben, fegyelmezetten, reménykedve. Az utca készen állt. A kukák is. Aztán jött a hír: az időjárás miatt nem jönnek. Kint közben a főút csontszáraz, mikrobuszok járnak ki-be, teherautók suhanak, ajtók nyílnak, záródnak, az élet zajlik. De a szemétszállító nem jön. Őt az időjárás mélyen megérintette. Így majd...
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése