Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 174.

A Nagy Zellerkultusz – Avagy a Vegán Inkvizíció visszavág

 
 

 
Valamikor a 2020-as évek közepén, amikor már minden boltban lehetett avokádóból készült hajlakkot és szójakolbászt vásárolni, és tarolt a bambusz fogkefe is, egy új mozgalom emelkedett fel a tofurántja hamvaiból: a Vad Vegánok Ligája. Ők már nem egyszerűen növényi étrendet követtek – ők harcos papjai lettek a Szent Karfiolnak.
 
Ezek a békésnek tűnő zöldségzabálók – akik még a fűnyíró hangja miatt is bocsánatot kérnek a pázsittól – új szintre emelték a térítést. Nem elég, hogy minden családi vacsoránál kényszeresen elmesélik, hogyan változtatta meg az életüket a savanyított sárgarépa, de már köztereken is performanszokat tartanak.
 
Például nemrégiben egy gázálarcos csóka zöld színű vérrel locsolja le magát egy hentes előtt, miközben sírva kiáltozta a haját tépve, hogy "A csirke is ember, csak jobban tojik!"
 
Nemrég a Pécsi Téli Vadászfesztiválra is betoppantak – megfagyott lencselevest kockákat és szójavirsliket hajigálva a gyanútlan vadászok felé. Egyikük felmászott egy őrtoronyra, és onnan szónokolt a Szent Fehérkáposzta Nevében, hogy "aki vaddisznót eszik, az holnap a lelkiismeretét is elkanászosítja".
 
A legújabb akciójuk? Petíciót írtak, hogy az erdőkben is legyen tofuetető, hiszen a vadak is lehetnek vegánok és a medvéket ne puskával, hanem szójaszószos szeretettel kell megközelíteni. (A Bükki Nemzeti Park illetékeseit azóta is keresik.)
A mozgalom szóvivője, Zsálya-Mézvirág Léna (aki valójában egy volt könyvelő Törökbálintról) kijelentette: „Mi nem radikálisak vagyunk. Mi csak hiszünk abban, hogy a borsó a jövő, a hús pedig múltbéli bűn.”
 
Következő projektjük: éhségsztrájk egy birkanyíró fesztiválon, ahol a juhokat személyesen kérik majd meg, hogy dobják le magukról a gyapjút – de csak és kizárólag akkor, ha tényleg úgy érzik, ez jó és felemelő a számukra.
 
Végszóként csak annyit: ha legközelebb a piacon egy ismeretlen alak pityeregve megsimogat egy karfiolt, és felajánlja, hogy elnevezi „Bélának”, ne lepődjünk meg. Lehet, hogy egy Vad Vegán van köztünk – és ő már most is azt suttogja:
„A hús: gyilkosság. A gomba: barát.” 🍄

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...