Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 186.

A Temu-éra foglyai – avagy hogyan vesztettem el a kontrollt egy 300 Ft-os kacsás szappanadagoló miatt

  


 
Régen az ember azért ment boltba, mert kellett valami. Most azért nyitja meg a Temut, mert hátha van valami, amiről még nem tudja, hogy sürgősen szüksége van rá. Így lettem én is a digitális lejtő áldozata, ahol a szállítás ingyenes, de a józan ész feladási díjas.
 
Kezdődött egy semmiséggel: egy telefontartó, ami ráadásul hajlítható és világít is. 712 forintért. „Gyakorlatilag ajándék!” – mondtam magamnak, miközben a kosár már diszkréten nyikorgott a nyolcadik terméknél, a pénztárcám pedig vad zokogásba kezdett.
 
Aztán jött a lejtő. Kacsás szappanadagoló. Fényes. Csipog, ha használtad. Minek? Ki tudja. De olcsó, és a rendszer szerint 812 ember épp most vette meg, szóval biztos kell.
 
Most már minden reggel azzal indul, hogy megnézem, van-e újabb “Flash Deal”, mert mi van, ha épp ma lehet megvenni azt az univerzális macskavécé-szűrőbetétet, amit sosem fogok használni (macskám sincs), de most csak 229 forint?
 
A lakásom egyre inkább úgy néz ki, mint egy kínai webshop 3D-s demója. Műanyag flamingós lámpák, önöntöző növénycsipeszek, sárkányos konzervnyitó – és én, középen, boldogtalanul boldogan.
 
Próbáltam leállni. Töröltem az appot. Aztán újra letöltöttem, mert küldtek egy kupont, amit „ma este 8-ig” lehet beváltani. Most már a Temu diktálja az időt. Temu o'clock van. Örökké.
 
Kérem vissza az akaraterőm, de csak akkor, ha kuponnal jár és színes LED is van hozzá.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk