Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 202.

Hogyan legyél Magyar Péter? – A tökéletes önimádat 10 lépésben

 


 

(Szatirikus útmutató önmegvalósítóknak és politikai influenszereknek)
 

1️⃣ Múlt? Törölve. De csak másoké.

 
Először is, selejtezd le a társadalmi emlékezetet, de csak szelektíven. Saját múltad? Az csak véletlen sodródás volt. Másoké? Nos, ők tudatosan romlottak. Te csak egy naiv kóborló voltál a hatalom tengerpartján, aki egyszer csak rájött, hogy a homokos part valójában mocsár.
 

2️⃣ Lehallgatás? Az nem bűn, hanem performansz.

Rögzíts mindent. Mindenkit. Mindenhol. Egy titkos felvétel mindig jól jön – mint egy tartaléksör egy hosszú kampánynap végén. Sose lehet tudni, mikor kell véletlenül kioldani a biztosítékot.
 

3️⃣ Ne mondd, csak lebegtesd!

 
A konkrétum a gyengék sportja. Használj varázsformulákat: „Nem most van itt az ideje...”, „Majd minden kiderül...”, „Tudok valamit, de nem mondhatom el…”. Így a semmiből is lehet breaking news-t csinálni – ez már majdnem kvantumfizika.
 

4️⃣ Agyhalott vagy, de köszönöm, hogy szeretsz!

 
Amikor nem tapsolnak, hívd őket nyugodtan zombihordának. Aztán másnap egy megható posztban könnyezd tele a virtuális zsebkendőt, hogy „a nép szeretete erőt ad”. Ez nem ellentmondás, ez dinamika.
 

5️⃣ Kritika? Csak fentről lefelé!

 
Ha valaki kérdez, az troll. Ha valaki nem ért egyet, az a rendszer embere. A párbeszéd? Az a nyúlós valami, amit mások használnak, mikor nincs önbizalmuk eltiporni másokat.
 

6️⃣ EP-képviselőség: a fizetett pihenés luxusa

 
Nem kell odamenni, nem kell megszólalni – elég, ha létezel. Facebookra posztolt képek a brüsszeli kávéról, háttérben egy nemlétező plenáris ülés. A fizetésed? Megdolgoztál érte. Lelkiismeret? Offline.
 

7️⃣ Magánélet? Tiéd tabu, másé fegyver.

 
Saját botrányaid? Intimszféra. Másoké? Hadviselés eszköze. Egy jó kis ex-cset vagy családi dráma mindig jól jön, ha el kell terelni a figyelmet arról, hogy megint nem mondtál semmit.
 

8️⃣ Listázz, szortírozz, címkézz!

 
Csinálj belső névsort, kinek mi volt a bűne, ki mikor nem tapsolt elég hangosan. Ne félj a „fideszes b***i” vagy a „fideszes szolga” "szaros propagandista" típusú címkéktől – a lényeg, hogy ütős legyen. És ha kell, nyisd meg újra – szezonális bónusz-posztként.
 

9️⃣ Mártír, sztár, diktátor – egy személyben!

 
Egyik nap üldözött forradalmár vagy, másik nap a nép tanítója, harmadik nap mindenkit kioktatsz. De mindig te vagy a középpontban. A dráma örök, csak a jelmez változik.
 

🔟 Szeresd önmagad – rajongj önmagadért!

 
Tükröt reggelente ne csak nézz – tapsold meg! Ő nem kérdez, nem kritizál, nem jegyzi fel, hogy tegnap még az ellenkezőjét mondtad. Ő csak csodál – mint a közösségi média, szűrőkkel.
 

Zárszó:

 
Ha mindezt betartod, nincs más dolgod, csak ügyesen váltani az arcaid között. Hol Megváltó, hol Megfigyelő, hol Megmondó. De mindig: Magyar Péter. Mert ő az, akinek lenni érdemes – legalábbis, ha elég hangos vagy.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...