Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 178.

A Facebook Egyetem Díszdoktorai – Avagy Kutyamentés Gluténmentesen

 
 

 
Valahol a világ észszerű határain túl egy külön kaszt emelkedett fel: az önjelölt állatvédők, kik nem tanultak biológiát, de öt komment után már „doktori” címmel véleményeznek minden kutya- és gazdiviselkedést. Diplomájuk a Facebookon szerzett, avatárjukon szivárványos szívecske öleli körül a vérző lábú pincsiket, és zászlójukra a szent jelszó van írva:
 
"Ne vegyél, fogadj örökbe - bármit is!"
 
Ők azok, akik szerint minden kutya „csak szeretetre vágyik” – még az a szegény eb is, aki három pszichológust és két vascsövet már lestrapált, mire végre nem akarta megölni a saját farkát.
 
Számukra nincs rossz kutya – csak téves csillagjegyelemzés!
 
"Mert ha a staffordshire terrier agresszív, az biztosan csak azért van, mert retrográd Merkúrban született, és kiskorában nem kapott elég… karfiolos jutifalatot."
 
Etetés? Ugyan, hát a macska is boldog lesz, ha quinoa-fasírtot kap. Mi az, hogy ragadozó? Ne legyünk viktimista húsevők!
 
(Amikor a cica utána megeszi a szobanövényt, majd a kiskakast is, aztán elpusztul, az a multik felelőssége – nyilván.)
 
De a koronát mégis az teszi fel, mikor a tízéves, nyugdíjas tanár nénit rábeszélik, hogy fogadjon örökbe egy belga juhászt, akit a Balkánról mentettek, és akinek a PTSD-je külön emléktáblát érdemelne. A néni két hét múlva már csak egy Facebook-posztban él tovább:
 
„Sajnáljuk, Jolánka nénit a kutya sajnos feldöntötte, megrágta, és pszichésen dominálta, de hős volt – Ő értette az állatokat! #ÁllatvédőkÖrökre
 
Mert ezek az önjelölt védelmezők nem tanítanak, nem képeznek, csak ítélnek és kommentelnek. Ha szerinted a kutyához tapasztalat kell, máris „szívtelen vagy”.
Ha azt mondod, nem minden gazdi való minden kutyához – nos, akkor te a Nagy Tápfasiszta vagy, aki szerint az a normális, hogy még hápogni is tilos legyen az állatok jogairól. Pfúj!
 
Végszóként csak annyi:
 
Ha legközelebb valaki a zebránál kutyát vezet vegán pórázon, miközben a cicaélelemre avokádót reszel, és megjegyzi, hogy "a kutyák csak a félelemre harapnak", lépj hátra.
 
Nehogy az legyen, hogy te vagy a „toxikus gazdi”, aki még képes volna kutyaiskolába járni az ebbel, és elvetemülten tanítaná, esetleg kereteket és korlátokat is szabna a szerencsétlennek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...