Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 899.

 

A Toll Forgatása, avagy egy modern megvilágosodás krónikája

 

  • Helyszín: Egy füstös, de rendkívül tiszta és új politikai fényben úszó iroda.
  • Időpont: Valahol a "Már nem emlékszem" és a "Most már mindent tudok" között.
  • A darab címe: A varázstoll balladája
 
Volt egyszer egy toll. Nem akármilyen írószer volt ez, hanem ezüsttel futtatott, súlyos darab, amellyel 2021-ben még olyan könnyedén siklottak az aláírások az 500 milliós szerződéseken, mintha csak egy szerelmes levelet szignózna az ember. Akkoriban a tinta még nem korrupció-szagú volt, hanem a rendszer stabilitásának illatát árasztotta.
 
A főhősünk – nevezzük az egyszerűség kedvéért Próféta Péternek – ekkor még nem vette észre, hogy az asztal túlsó felén Balásy úr nem egy jótékonysági alapítványt, hanem a közpénz-eltüntető bűvésziskolát képviseli.
 
Péter, immár a megtisztulás hevében, bejelentette forradalmi programját, melynek neve "Út a börtönbe – de csak ha a GPS-t én programozom"
 
A vizsgálat módszertana rendkívül szigorú és objektív lesz!
 
*A Sógor-teszt: Megkérik a rokon belügyminisztert, hogy nézzen nagyon mélyen Péter szemébe. Ha Péter nem pislog, akkor az aláírás érvénytelen, és valójában egy hologram követte el a bűnt.
 
*A szelektív amnézia jótékony hatása: Tudományosan bizonyítják, hogy 2022 előtt minden aláírás kényszer alatt, csukott szemmel és befogott orral történt, tehát jogilag nem számít.
 
*Tükör-módszer: Péter minden reggel megkérdezi a tükrétől: "Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legtisztább e vidéken?" Ha a tükör nem reped meg az 500 milliós tétel hallatán, az ügyet lezárják.
 
Milyen különös ez a világ! Tegnap még a rendszer része, ma már a rendszer rése. Vagy réme. Olyan ez, mint amikor a róka, miután megette a tyúkok felét, felvesz egy vegetáriánus pólót, és tüntetést szervez a baromfiudvar biztonságáért.
 
"Én ott voltam, láttam, aláírtam, elköltöttem,de higgyék el, közben végig nagyon szomorú voltam!" – szól az új politikai hitvallás.
 
A papír valóban hangosan beszél, csak az a baj, hogy Péterék már fülvédőt hordanak az új korszak divatja szerint. De ne aggódjunk, hiszen ha a vizsgálatot a sógor, a koma és a jóbarát végzi, az eredmény borítékolható: Péter ártatlan, a toll pedig bűnös. Jöhet a rács, rács, bilincs.
 
A bilincs? Nos, igen, az valószínűleg csak egy stílusos kiegészítő lesz az új kampányfotózáson, amely egy BDSM buli megvilágításával fog tündökölni az új világ egén.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 730.

A hulladékszállítás mint vallásos várakozás   Nálunk csütörtökön viszik el a szemetet. Ez nem információ, hanem hitvallás. Volt már így, működött, megszoktuk.   December 25-én – karácsony első napján, csütörtökön – csoda történt: elvitték. Meghatódtunk. Azt hittük, ez már az ünnepi szeretet része, a szemét is megváltásra talált.   Január 1-jén viszont nem. Ünnep van, érthető, nekik a karácsony nem, csak az újév az ünnep. Senki nem szólt, hogy majd szombaton. Így az utca nagy része nem rakta ki. Mert nem vagyunk gondolatolvasók, csak lakók.   Ezután vártuk a következő csütörtököt, mint Messiást. Reggel óta kint álltak a kukák, katonás rendben, fegyelmezetten, reménykedve. Az utca készen állt. A kukák is.   Aztán jött a hír: az időjárás miatt nem jönnek.   Kint közben a főút csontszáraz, mikrobuszok járnak ki-be, teherautók suhanak, ajtók nyílnak, záródnak, az élet zajlik.   De a szemétszállító nem jön. Őt az időjárás mélyen megérintette.   Így majd...

Agymenés 841.

  A laborpatkány eleinte csak egy volt a sok közül. Szürke, jelentéktelen kispatkány, enyhén remegő bajusszal és azzal a fajta alázattal, amit kizárólag azok ismernek, akik pontosan tudják, hogy a sajt mindig valaki másé.       Aztán egy napon rájött valamire. Nem arra, hogy hol a kijárat, hanem arra, hogy a kijárat nem is érdekes. A sajt viszont igen.   És a sajt nem ott van, ahol a többiek keresik, hanem ott, ahol a kísérletvezető hagyja.   A laborpatkány tehát új stratégiát választott. Nem kaparta tovább a falat, nem rágta a rácsot, nem szervezett rágcsáló-összefogást a közös szabadságért. Nem. Ő felnézett, pontosan oda, ahol a fehér köpeny volt látható.   És egyszer csak kapott egy morzsát. A többiek ekkor még hitték, hogy ez véletlen, a laborpatkány viszont már tudta: ez karrier.   Először csak jelzett, nagyon finoman. Ha a többi patkány túl hangosan zörgött, ő csendben meghúzódott. Ha valaki új alagutat kezdett ásni, ő véletlenül jelezte, ho...

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...