Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 520.

 Nyelvi gyorshajtásért büntetés jár!


 

Budapest – A Nyelvvédelmi Hatóság új rendelete szerint mostantól bírság jár azoknak, akik magyar szavak helyett idegen kifejezéseket használnak. A döntés indoka egyszerű: ha már van rá szép, kerek, anyanyelvi szó, mi a csudának kell helyette idegen zagyvaságot erőltetni?
 
Vegyük az „applikációt”. Régen simán „alkalmazás” volt, amit még a nagymama is megértett. Most viszont úgy tesznek a huszonévesek, mintha attól lennének különbek, hogy az „alkalmazást” applikációnak hívják. Hát persze, mert az „applikáció” olyan menőn cseng – egészen addig, amíg a telefonod ki nem írja, hogy „Az applikáció összeomlott”. Na, ott aztán tényleg érezni a világ nyelvi kifinomultságát!
 
És akkor ott a FOMO. Hát kérem szépen, „kimaradástól való félelem” – ennyire egyszerű. De nem, inkább rövidítünk, mert lusták vagyunk beszélni is. Olyan hosszú azt mondani, hogy félek, lemaradok valamiről. Amúgy miről is????
Hamarosan eljutunk oda, hogy a teljes magyar párbeszéd így hangzik majd:
– SZIA!
– LOL.
– ASAP?
– KIVAF.
 
Ez már nem kommunikáció, hanem betűtologatás.
 
A Hatóság külön felhívja a figyelmet: ha valaki magyar szó helyett idegent használ, attól nem lesz modern, csak szimplán lusta. Olyan ez, mintha a kolbászt „meat roll”-nak hívnánk, a pálinkát „fruit shotnak”, a nagymamát meg „Grandmummy-nak”. Hát kell ez nekünk?
 
Nyelvében él a nemzet – de ha mindenki csak rövidítéseket dünnyög, akkor lassan a nemzet már csak hárombetűs SMS-ekben fog vegetálni és úgy gügyög egymással, mint retardált a csecsemővel.. És onnantól kezdve tényleg KIVAF lesz.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...