A szobafogság felnőtt verziója: „Csomagja ma 8 és 18 óra között érkezik.”
Gyerekként a szobafogságot szigorúnak, sőt igazságtalannak tartottuk. Egy egész délután, amikor nem lehetett kimenni játszani, miközben a többiek lent rúgták a labdát. Akkor még azt hittük, felnőttként majd mi döntjük el, mikor mozdulunk ki. Aztán jött a futárszolgálat.
A modern fegyház
A XXI. század szobafogságát nem szülők, hanem logisztikai algoritmusok osztják ki. A büntetés formája: „Csomagja ma 8 és 18 óra között érkezik.” Ennyi. Tíz órányi házi őrizet, önként és dalolva. Mert persze: „nem akarom, hogy a futár visszavigye”.
A cella a nappali, az őrjárat a ház előtti zaj: minden fékezésre felkapjuk a fejünket, mint egy megriadt nyúl. A rabruha: a jól megszokott mackónadrág, amit már nem tudni, mikor vettünk le utoljára. A napi koszt: tegnapi pizza, újramelegítve, hiszen főzni kockázatos — pont akkor érkezne a futár, amikor a tészta vize túlforr.
A pszichológiai hadviselés
A csomagvárás lelki terhelése alábecsült jelenség. A futár sosem jön akkor, amikor az ember számít rá. Ha 8-kor felkelünk, és 18-ig várunk, akkor 18:03-kor csönget. Ha viszont kimerészkedünk 12:07-kor a közértbe, természetesen 12:08-kor jön — és már ott a cédula: „Sikertelen kézbesítés.”
A modern ember ilyenkor átgondolja az életét. Vajon mikor lett abból, aki régen fát mászott, az, aki most mozdulatlanul ül, nehogy elszalassza a kartondobozba zárt boldogságot? Mert persze, a csomag sosem csak egy csomag. Egy új kütyü, egy pulóver, vagy épp egy airfryer, esetleg a szent Temus csomag – mind egy apró darabka remény, hogy ettől most tényleg jobb lesz az élet.
A digitális lánc
A futárkövető applikáció modern korunk lánca. „A futár 6 megállóra van Öntől.” Ez a mondat egyenesen dopaminlöketet ad. Csak azt nem írja, hogy az a hat megálló egy 40 kilométeres sugarú körben értendő, és közben három defekt és két címelírás is belassítja az utat.
De mi kitartunk. Mert tudjuk: egyszer, valamikor, a nem is olyan távoli jövőben meg fog jelenni az ajtóban a Megváltó — céglogós mellényben, kézben a csomaggal, és kimondja a varázsszót: „Jó napot kívánok, utánvét lesz!"
A felnőttkori tanulság
A gyermekkori szobafogság legalább tanító jellegű volt. A felnőttkori verzió csak abszurd. Már nincs, aki megmondja, mikor szabadulhatunk, csak egy SMS, ami végül érkezik: „Csomagja kézbesítve.”
És ekkor elönt minket az öröm. Kibontjuk, beleszippantunk a karton illatába, és rögtön rájövünk: nem is ezt rendeltük. De sebaj — a visszaküldéshez holnap megint 8 és 18 óra között jönnek.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése