Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 568.

Médiaváltás – avagy amikor az ország átáll Wi-Fi-ről Bluetooth-ra


 

A magyar politikai élet jelenleg olyan, mint egy régi rádió: az egyik gomb még a Kossuthot keresi, a másik már podcastot indít. Az X generáció képviselői titkos dossziékkal dolgoznak, az Y generáció meg Insta-sztorikkal. Az előbbi szerint az információ hatalom, az utóbbi szerint tartalom.
 
Orbán Viktor a „Biztonság és Kontroll” szekta főpapja. Ha a híreket ő írja, biztosan nincsenek benne meglepetések. Ő az, aki szerint a transzparencia azt jelenti, hogy az üvegajtót belülről bezárjuk.
 
Magyar Péter ezzel szemben az „Élő Adás Mindörökké” iskola tanítványa. Ő nem programot hirdet, hanem követői célt. A kommunikációja olyan, mint a csapvíz a tanyán: mindig folyik, és legtöbbször zavaros.
 
A két világ találkozása olyan, mint mikor a nagypapa előveszi a kazettát, az unoka meg azt kérdezi: „ezt is lehet streamelni?” Az ország meg közben csak ül a kanapén, és nem tudja, a távirányító melyik gombját kéne megnyomni, hogy végre jöjjön valami új adás.
 
A 2026-os választás így nem kormányváltás lesz, hanem szoftverfrissítés:
 
A régi rendszer: CASE CLOSED 2.0
Az új próbaverzió: CASE REOPENED (beta)
 
És a végén, ha szerencsénk van, nem is politikai forradalom lesz, csak annyi, hogy végre lefagy az adás — és az ország kicsit pihenhet a kommentektől és a temérdek elmegyilkos poszttól.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk