A Temu-éra foglyai – avagy hogyan vesztettem el a kontrollt egy 300 Ft-os kacsás szappanadagoló miatt
Régen az ember azért ment boltba, mert kellett valami. Most azért nyitja meg a Temut, mert hátha van valami, amiről még nem tudja, hogy sürgősen szüksége van rá. Így lettem én is a digitális lejtő áldozata, ahol a szállítás ingyenes, de a józan ész feladási díjas.
Kezdődött egy semmiséggel: egy telefontartó, ami ráadásul hajlítható és világít is. 712 forintért. „Gyakorlatilag ajándék!” – mondtam magamnak, miközben a kosár már diszkréten nyikorgott a nyolcadik terméknél, a pénztárcám pedig vad zokogásba kezdett.
Aztán jött a lejtő. Kacsás szappanadagoló. Fényes. Csipog, ha használtad. Minek? Ki tudja. De olcsó, és a rendszer szerint 812 ember épp most vette meg, szóval biztos kell.
Most már minden reggel azzal indul, hogy megnézem, van-e újabb “Flash Deal”, mert mi van, ha épp ma lehet megvenni azt az univerzális macskavécé-szűrőbetétet, amit sosem fogok használni (macskám sincs), de most csak 229 forint?
A lakásom egyre inkább úgy néz ki, mint egy kínai webshop 3D-s demója. Műanyag flamingós lámpák, önöntöző növénycsipeszek, sárkányos konzervnyitó – és én, középen, boldogtalanul boldogan.
Próbáltam leállni. Töröltem az appot. Aztán újra letöltöttem, mert küldtek egy kupont, amit „ma este 8-ig” lehet beváltani. Most már a Temu diktálja az időt. Temu o'clock van. Örökké.
Kérem vissza az akaraterőm, de csak akkor, ha kuponnal jár és színes LED is van hozzá.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése