Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 214.

Gárdamellényből szivárványos top - avagy a politikai kaméleon evolúciója

 
 

 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki 2006-ban még bakancsban masírozott,, mellén gárdás címerrel, és büszkén fújta a „turulmadár nemzeti nótát” a Jobbik-szittya ritmusára. Elve nem sok volt, de nézete... hát az legalább cserélhető volt, mint bugyi az esti fürdés után. Akkor még rettegés övezte a liberális szót, és ha valaki DK-t mert suttogni, azt legalább háromszor körbeborotválták a nemzeti zászlóval.
 
Aztán eljött a Nagy Orbánfóbia korszaka. A diagnózis? Krónikus rendszerundor, kemény kísérőtünetekkel: választás előtti memóriazavar, értékvesztés, hirtelen Pride-szimpátia, a nemzeti tudat elvesztése. Így lett a bakancsból balettcipő, a Turulból transzparens, a gárdamellényből szivárványos crop top. Elveik? Azokat még az Wikipedián sem találjuk meg, de nézeteik annál frissebbek – mintha minden héten új influenszert követnének, csak itt épp politikai pártot vagy leginkább #temusmessiás-t,
 
Ma már ugyanaz az arc mosolyog vissza a Pride-on, aki tíz éve még rendet akart tenni a „libernyák káoszban” és vadul rázta a kordont az Andrássy úton, mikor a szivárványos menet elvonult előtte. Széljobb múlt? Ugyan, csak félreértés volt. Mint egy rossz tetoválás, amit most szépen eltakar egy színes zászló vagy egy Che Guevara portré.
 
És a legszebb? Hogy vallják, sőt, elhiszik, hogy mindezt „az ország érdekében” teszik. 
 
Hídemberek lettek, csak nem tudni, hova vezet a híd, és mi van a túloldalon. Talán egy újabb tüntetés, egy újabb szlogen, egy újabb ideiglenes meggyőződés, egy újabb, még gagyibb #temusmessiás
 
Ha pedig valamely ismerősöm magára ismer, az csak a véletlen műve, ugyebár....

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk