Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 245.

 Közpénzharcosok – A TEMU-s Álompáros

 

 
A képen két férfi tűnik fel a politikai naplementében, mint egy akciófilm utolsó jelenetében, ahol a hitelesség már rég elhagyta a forgatási helyszínt, jóval a stábtagok előtt.
 
Balra: Ruszin-Szendi Romolusz, a honvédelem egykori fürdőnadrágos nagyágyúja, aki nem csak a hadsereget szervezte újra, de a hasát is – természetesen közpénzből. Úgy tartják, ha beállt a Balatonba, a víz is visszavonult, nehogy közpénzt pazaroljon a hullámzásra. Ő az a férfi, akinek a hátizsákja többet ér, mint a teljes haditechnika, a frizurája pedig hadrendbe áll, amint belép egy lőtérre. Ha nem katonai pályára lép, ma túlélőtáborokat vezetne – ahol a legnagyobb fenyegetés a nyilvánosság lenne.
 
Jobbra: Magyar Péter, a szelfik és filterek koronázatlan királya, a közéleti meccsek örök második menetének kihívója. Pózban erős, szövegben hangos, ökle helyett viszont leginkább a szelfibotja forrósodik. Ő az a bunyós, aki úgy árnyékol, hogy közben a Nap is elbizonytalanodik, és akinek minden mondata annyira szuggesztív, hogy még a tükör is visszafele néz.
 
Ketten együtt: a Kárpát-medencei álomcsapat, ahol az egyik a zsírszövetek, a másik a politikai filterek mestere – a gerinc pedig már csak rekvizitum a díszletben. Ez bizony így együtt a politikai reality válogatottja, ahol a harc nem az igazságért, hanem a TikTok és Facebook lájkokért zajlik. Ahol a narratívát nem a tettek, hanem a pózok írják, és ahol a legnagyobb áldozat nem az ellenfél, hanem a józan ész.
 
Ha egyszer valóban reality lesz a közügyekből, ők biztosan főműsoridőben strandolnak majd a népakarat medencéjében – persze csak akkor, ha valaki más fizeti a belépőt.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk