Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 272.

Nyári elvszezon – avagy amikor a forradalmi hevület is naptejet ken magára

 


 

Ahogy beköszönt a nyár és a hőmérő higanyszála is szabadságot vesz ki, úgy szép lassan szállingóznak el az elvek is – szigorúan kézipoggyászban, hiszen fapadosra fért csak fel a forradalom. Június végén még füstöl a transzparens, csikorog a jelszó, de július elején már csak a napernyők árnyékában suttogják nagyon halkan: „vesszen az elnyomás, de előbb megvárom, míg csökken az UV-B sugárzás”
 
Aki tegnap még a mélyszegénység szószólója volt, ma már mélyhátas napozóágyon hever, Aperol Spritz-cel a kézben, és mélyen együtt érez az otthon maradottakkal – szigorúan csak egy gyors sztoriban, amiben panaszt tesz a balatoni lángos ára miatt.
 
A nyomor elleni harc is pihen egy kicsit. Most nem tüntetünk, hanem tuningolunk – insta feedet, outfitet, napbarnított dekoltázst. A társadalmi igazságosságot megpróbáljuk egy all inclusive svédasztalon elérni, reggeli és vacsora között, valahol a mélyszegénység nyári központjában: a horvát tengerparton.
 
És nem, nem képmutatás ez! Csupán szezonális elköteleződés, hiszen még a rendszerkritikának is kell egy kis feltöltődés Saint-Tropez-ban, különben ki bírná azt a sok igazságtalanságot szeptembertől - újra?
 
Szóval nyár van, szabadság van – az elvek is pihennek, napoznak, lebarnulnak, néha talán meg is égnek. De majd ősszel újra harcba szállnak, ha addig el nem nyeli őket a horvát Adria.
 
(És igen, a koktél tényleg olcsóbb volt, mint a lángos. Posztolva. Hátha változik tőle a világ.)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk