Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 263.

A Könyvfogyasztók Szövetsége – 365+ könyv egy év alatt, nulla betűértés

 
 

 
Ők azok! ❤ Az igazi Page Slayer-ek. A hardcore könyves csoportok fénylő sztárjai, akik évente több könyvet olvasnak, mint ahány foguk van a csoporttagoknak összesen. Posztolnak is róla rendesen: „Ma végeztem a 212. könyvvel. Holnap jön a 213., mert muszáj tartani az iramot!” – írják, miközben a romantikus thriller fantasy young adult erotikus vámpírfarkas-akció műfajába beleszuszakolt újabb bugyihúzogató csodát posztolják.
 
A helyesírásuk? Inkább ne. Az "elolvastam" náluk el ovasztam, a "drámai" pedig drámiás. És ha valaki bedobja a kommentek közé, hogy "Én most Csehovot olvasok", ők már jelentik is, hogy valaki trágárkodik. Dumas-ról azt hiszik, az valami kozmetikai márka, Zola meg egy sajt. Jókai? “Oh, ő az a régi bácsi, aki mindig túl sokat írt, ugye?”
 
Nem, kérem, ők, a hardcore könyvmolyok nem olvasnak könyvet, ők darálnak. Mert a mennyiség a lényeg. Nem az, hogy mit olvasol, mennyire szereted, mennyire érted, mennyire ragad magával. Csak az a fontos, hogy mennyit. A lista szent, az Excel-tábla szebb, mint bármelyik regény, és a polcon nem a tartalom, hanem a gerinc színe számít, sőt, még jobb, ha élfestett. Akkor a címe sem látszik, de legalább szép.
 
Könyvimádók? Ugyan. Ők inkább a könyvfitnessz bajnokai. Kalóriát nem égetnek, csak agysejtet, és minél hosszabb a lista, annál menőbb lesz a Facebook poszt vagy a BookTok videó.
 
És ha legközelebb szóba kerül Zola, reméljük, nem a pincértől rendelik egy trendi bár teraszán, némi hasábburgonyával megküldve.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...