Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 220.

A szépségverseny utóélete a kommentmezőben
 
 

 
Amint kihirdetik egy szépségverseny győztesét – egy bájos, kedvesen mosolygó lányt, akinek még a szempillái is egyeznek az EU szabvánnyal – a Facebook kommentszekcióban megszólal a dühös Nép. Pontosabban: a széttrollkodott, fonott kontyú, női "becsület hadosztály", akik épp három gyereket nevelnek egyedül, segítség nélkül, de azért posztolni mindig van idő.
 
„Ez a lány?! Ez lenne szép?! Hát a Bözsike unokatesóm ezerszer szebb, csak ő nincs benne a politikában!” – írja Irén, profilképén egy 2014-es fesztiválszelfivel, ahol véletlenül belemászott egy debreceni vattacukor-árus a háttérbe.
 
„Biztos az apja volt a szponzor. Amúgy is ribanc, ahogy néz!” – fakad ki Terike, akinek profilja szerint „spirituális gyógyító” és „4 unokára büszke MAMCIKA”, miközben a gyógyító energiát főként fröccsben adagolja.
 
A poszt alá percek alatt felgyűlik 68,7 ezer karakternyi sértett női lelkifájdalom, Comic Sans betűtípussal írt közmondásokkal, miszerint „nem a külső a fontos, hanem a belső érték” – ami akkor válik aktuálissá, amikor a külső épp egy másik nőé.
 
A kommentmező ilyenkor valóságos csatatér. Szépség helyett jönnek a szokásos érvek:
 
– „Túl vékony!”
– „Biztos plasztikázott!”
– „Nem is magyar!”
– „A régi időkben még rendes, természetes nők voltak – mint én, a ’89-es cukorgyári bál királynője!”
- "Biztos nem tud nokedlit szaggatni!"
 
A vége mindig ugyanaz: a győztes lány le van csúnyázva, a zsűri korrupt, a világ igazságtalan, és a Facebook újra megmutatja: nem kell tükör, ha ott a kommentszekció, ahol a legnagyobb sértés nem az, ha valakit rondának neveznek – hanem az, ha szépnek.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk