Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 266.

Az ellenségem ellensége is az ellenségem

 

 

 
A politikai vitákban természetes, hogy vannak nézetkülönbségek. A demokrácia sava-borsa a párbeszéd, a vita, az eltérő álláspontok ütköztetése.
 
És akkor jön Magyar Péter, aki szerint az, aki nem ért vele egyet, minimum egy belső ellenség, egy gyíkember, aki egyenesen Moszkvából kapja a mikrochip-frissítést. És a fizetést. Nála a politikai ellenfél nem más, mint egy morális fertő – egyben személyes sértés, amelyet csak teljes karaktergyilkossággal lehet helyrehozni.
 
Mert ugye, ha valaki mást gondol, az ezer százalékosan téved. Vagy hülye. Vagy mindkettő. Az rossz ember. Egyből „a rendszer része”, „a NER szolgája”, „orbánista troll”, ha épp nem a "nagy leleplező oldalon" áll.
 
Mintha a demokrácia nem a vitára épülne, hanem a kommentháborúra és a filterekre.
 
Pedig milyen egyszerű lenne: ha valaki mást mond, csak... beszélgetni kellene vele. De hát ez túl mainstream. Magyaréknál az új norma a "vagy velünk vagy, vagy ellenünk".
 
Szóval üdv újra a törzsi Magyarországon – most éppen Tiszás zászló alatt, az MSZMP-MSZP-MZP-MP jegyében. Csak a tábor színe változott, a logika ugyanaz maradt: aki kérdez, az áruló. És ha ellenvéleményed van? Akkor te vagy a rendszer. A végére úgyis csak egy M marad.
 
De ne aggódj: majd a következő megváltó is megígéri, hogy ő más lesz. Aztán jól rád támad, ha ezt kételkedve fogadod. Persze szigorúan csak egy kommetben, mert ez nem az Ötkert, ahol ha bátorra ittad magad, még egy vad telefonhajítás is belefér az imázsba.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk