Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 227.

Tisza-kongresszus, avagy a liftbe zárt remények regénye

 


 

A Tisza Párt kongresszust tartott szombaton. Addig minden nap bemutattak valamit, ami szerintük bizonyítja, hogyan számolják fel „az Orbán-rendszer legnagyobb bűneit”. A program szigorúan titkos, de annyit már tudni:
 
– A kongresszus helyszíne: egy nyolc személyes teherlift, amelyet a „forradalom súlya miatt” csak hat fő használhat egyszerre. A többiek rotációs rendszerben szoronganak a folyosón.
– A kongresszus napirendje: 9:00 – kávéautomata elfoglalása. 9:15 – Orbán-rendszer megdöntése papíron. 9:30 – önsajnáltatás, 10:00 – élőkép a nemzet lelkiismeretéről.
 
A kongresszus mottója: „Kevesen vagyunk, de legalább hangosak!”
 
A résztvevők minden nap bejelentenek valamit, például hogy „nem lesz több luxusfoci”, miközben a háttérben valaki épp jegyet foglal a BL-döntőre „nemzeti érdekvédelem” címszóval.
 
A rendezvény csúcspontja: a lifttüntetés, ahol a tagok szimbolikusan fel-le járnak a valóság és az ígéretek között.
 
A jelszó: „Le a rendszerrel! (de azért óvatosan, nehogy megüssük magunkat)”.
 
És persze mindenki kérdezi:
– Hol van a tömeg?
– Ők már a következő emeleten várják a csodát. Vagy a liftet. Vagy a OneManShow újabb felvonását.
 
Közben pedig gyakorolnak ezerrel arra, hogyan kell egyszerre összeütni a tenyeret, hogy mielőbb vérvörös legyen, hogyan kell kellő áhítattal nézni A VEZÉRt, és miként lehet kényelmeseb hozzáférni a nyelvvel az alfeléhez, hogy közben lássa, ki járult elébe.
 
De hát, kérem, ilyen ez a politika. Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő, még akkor is, ha a színpad pusztán egy nyolc személyes teherlift, szigorúan hat főre szabva.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk