A Kommentek Királya – avagy Józsi, a logika láncfűrésze
Volt egyszer egy ember, akit a Facebook algoritmus is csak sóhajtva tudott ábrázolni: Józsi. Ő volt az, aki mindenhez hozzászólt. Nem azért, mert értett volna hozzá – sőt, kifejezetten elkerülte az összefüggéseket és harcolt a logikával –, hanem mert az igazságérzete valahol egy kerti törpe és egy nárcisztikus szurikáta szerelemgyerekének szintjén állt.
„Na persze, de bezzeg amikor Géza odaköltözött mellém és túl hangosan tette ki a szalonnát a párkányra, senki sem sajnált engem!”
Ha valaki megosztott egy képet a kórházban gyógyuló kislányáról, Józsi odaböffentette: „Ja, de arról senki nem beszél, hogy a szomszédomnak márciusban elvitték a kukáját! Az is trauma!”
De a legnagyobb klasszikus az volt, mikor egy egyszerű, jól megérdemelt kritika érte őt: „Józsi, te egy seggfej vagy.”
És ő válaszolt, mintha a logika szivárványszínű kisautóján robogna el a valóság mellett: „De a Géza sokkal nagyobb seggfej!”
Ez volt Józsi védjegye. A Mesteri Terelés. Ő volt az érvelés Chuck Norrisa. Olyan kommenthuszár volt, akinek a párbeszéd nem vita, hanem egy gyors sprint az „én legalább nem vagyok olyan, mint XY” célvonaláig. Bármiről is szólt a beszélgetés, ő mindig sikeresen becsempészte Gézát, a vélt ellenséget, mint egyfajta univerzális bűnbakot, akit titokban már az ókori görög tragédiák is megírhattak volna, ha lett volna wifi Delphoiban.
És Józsi kommentel tovább. Kitartóan. Fáradhatatlanul. Mintha a Facebook nem egy közösségi oldal lenne, hanem az ő személyes pszichodrámája, ahol minden poszt csak egy újabb jelenet a nagy Józsi vs. Géza és/vagy a világ szappanoperában.
De legalább van egy biztos dolog az életben: halál, adók… és hogy Józsi mindig jön. És mindig ír. És mindig megmagyarázza, hogy ő miért is nem akkora seggfej, mint Géza.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése