A Fügefa Forradalma – avagy jön az új-régi világ!
Én alapvetően egy végtelenül empatikus ember vagyok. Olyannyira, hogy külön raktárkonténerbe pakolom a felesleges megértésemet, mert már a gardróbban sincs hely a táskáim és a cipőim mellett. Olyan mértékben átérzem mások világfájdalmát, hogy ha egy politikus megsérti a mikrofont, én máris virágot viszek a stúdióba.
De még én sem tudom feldolgozni, hogyan született meg a legendás népmesefigurává váló MagyarPéter, aki szerint „új erkölcs, új szél, új nadrág” trendel mostanság. Aki szerint ha ugyanaz a színház, ugyanaz a rendező, ugyanaz a főszereplő, de új plakát kerül a bejáratra, akkor az már Broadway.
És mit látunk a színpadon?
Diákhiteles bűvészmutatványokat, ahol a kölcsön nem vész el, csak átalakul. Bennfentes kereskedelmet, ahol mindig van egy „véletlenül előre tudott” győztes. Ingyenélést, de elegánsan, öltönyben, filteresen Egy kis verbális nőcirkuszt, párosulva érzelmi sakkjátszmákkal. A sajtószabadság értelmezését, azaz újraértelmezését: fenyegetve szabad csak. Közönséges sértegetéseket PR-csomagban: „Agyhalott, de szeretettel!” És persze a magamutogatást – egy nárcisztikus Netflix-dokumentumfilm élő főszereplőjét, akinek nincs is szüksége kamerára, mert ő maga az élő közvetítés.
Aztán ott a klasszikus jelenet: dühös kirohanás stúdióból, telefonellopás majdnem élőben, majd a klasszikus bónusz track: „Nem is történt meg.”
Mindezt pedig fűszerezi a monoton, érzelemmentes robothang, kellemetlenül rekedten amihez képest egy Siri is Shakespeare, de a nénik bugyija lecsusszan tőle.
Árulás? Természetes. Köpenyforgatás? Szezonális. Hazugság? Anyanyelvi szinten, még nyelvvizsgája is van belőle.
És mégis: a nép vár. Álmodozik. Ott gubbaszt a fügefa alatt, esernyővel és piknikkosárral, hátha az idén végre őszibarackot terem, de legalább szem és bugyi nem marad szárazon.
Spoiler: nem fog.
De a médiabárók, celeb-evangélizátorok és szellemi komornyikok kórusban zengik: „Ez most más! Ez most új! Ez most... tiszta Tisza!”
Pedig ez csak a régi politikai menza újratálalva. Ugyanaz a pacalpörkölt, csak éppen ráírták: Vegán gulyás.
Mi pedig állunk a sorban, kanállal a kézben, és hisszük: talán most tényleg más lesz.
A történelem ismétli önmagát. Csak most már influenszer filterrel.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése