A fotelban ülő digitális keresztapa szemeiből az a fajta világfájdalom sugárzik, amely kizárólag a coelhoi és oravecznórai mélységű motivációs idézetek alatt jelenik meg, és főként akkor, ha a posztoló előzőleg éppen törölte a fél ismerőslistáját.
Az áruló ugyanis ma már nem történelmi kategória, hanem algoritmikus funkció. Ott lapul minden lájk mögött, minden „gratulálok” kommentben, sőt a passzív csendben is. Ha valaki nem reagál, áruló. Ha reagál, irigy. Ha túl gyorsan reagál, gyanús. A modern bizalom olyan, mint egy porcelán váza a lépcsőházban.
Mindenki fél tőle, nehogy nekimenjen, összetörje, de senki nem tudja, ki tette oda, azaz kit kellene utálnia érte.
Az irigyek mítosza külön iparággá nőtte ki magát. Ők azok a láthatatlan antagonisták, akik állítólag egész nap mások sikerein rágódnak, miközben a valóságban a legtöbben csak próbálják megérteni, miért lett nagy áttörés egy új profilkép és egy idézet fekete háttéren.
A fotelben ülő karakter közben olyan komolysággal mered a semmibe, mintha épp egy birodalom sorsáról döntene, holott valójában a telefonját nézi, hogy mennyi megosztást kapott a „mindenki ellenem van” narratíva és az új profilképe. A hatalom esztétikája így válik a sértettség cosplayévé, ahol kosztüm van, dramaturgia van, csak cselekmény nincs.
A sors, mint univerzális végrehajtó, természetesen majd mindent elrendez. Ez különösen kényelmes, mert nem kell konfliktust kezelni, párbeszédet folytatni vagy önreflexiót gyakorolni, hanem éppen elég kivárni, amíg a kozmosz kiszámlázza a morális tartozásokat.
A digitális tragikomédia végén pedig ott marad a tanulság, miszerint nem az árulók szaporodtak el, hanem a drámai főszerepek sokasodtak meg. És ha nincs történet, hát gyártunk egyet, lehetőleg fekete háttérrel, komor fotellel, meg egy idézettel, amely talán képes panaszkodásban túlkiabálni egy komplett kommentháborút.
Valahol a feed alján pedig már készül a folytatás: Az igazi király egyedül ül a trónon. Mert a bannolt/törölt ismerősök között tényleg könnyű uralkodni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése