Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 321.

A Gárdától a Gálára – Avagy a Nagy Politikai Metamorfózis

 

 

Volt egyszer egy párt, mely sarkantyús csizmában lépett a Parlamentbe, karikás ostorral szónokolt a nemzetről, és éjjelente arról álmodott minden tagja, hogy a turul leszáll Brüsszelre, és rendet vág a multikulturalizmusban. Ezt a pártot Jobbiknak hívták, de akkoriban még a magyar gárdista dresszkódhoz inkább illett a bakancs, mint a brüsszeli briefing.
 
Ám a politika olyan, mint a Michelin-csillagos étterem menüje: mire megszokod az ízét, már új fogás jön. A Jobbik előbb „néppártosodott”, aztán gyorsabban olvadt be a liberális koalícióba, mint turulmadár a klímaváltozásba. Aki tegnap még a Szent Koronára esküdött, ma már Brüsszelben lobogtatja a jogállamiság szent zászlaját.
 
És lőn, a sokat látott gárdistából uniós szövegértő lett, a karikás ostort laptopra cserélte, és már csak a háttérképén szerepel Árpád-sáv. Talán. Véletlenül. Mert ott felejtette. 
 
Közben a Tisza-parti nyugalomból TISZA párt lett – nem keverendő a folyóval -, ez már a „haladó jobboldal”, ahol a múltat végképp eltörölték, de a szavazatokat azért szépen megtartották, hiszen a rabszolgahad indul velük.
 
Így vált a „Nem leszünk gyarmatból” szlogenből mottóvá a „Kötelező kvóta – csak finoman”, és így lett a Gárda-expressz utolsó megállója egy légkondis brüsszeli iroda, ahol a turulos bögre mellett már ott díszeleg az LMBTQ-zászló is – kizárólag „csak a sokszínűség jegyében”.
 
Mert a magyar politika olyan, mint a Rubik-kocka: sokat kell tekergetni, mire minden oldal piros-fehér-zöld lesz… vagy legalább szivárványszínű, ha máshogy nem sikerül.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk