Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 326.

Dübörgő Diktatúra – avagy halkítsd le, ha túl hangos!

 
 
 
Dübörög a diktatúra, de csendben, puhán, halk szőnyegen suhanva, mint egy IKEA-s papucsban lopakodó macska. Legalábbis ezt mondja az ellenzék, miközben egy Majka nevű rapper képzeletben "leporolja" a miniszterelnök fejét a színpadon – nem golyóval, hanem kreatív performanszban. És ezért nem viszik el sem éjjel, sem nappal, sőt, másnap még a közmédia is beszámol róla, igaz, hogy „a művészet nehéz útjai” címszó alatt.
 
Mert hát mi más lenne a biztos jele egy totalitárius rezsimnek, mint az, hogy bárki, bármikor leállíthatja a fél várost egy menetrend szerinti hídlezárással – holmi jogállamiságra hivatkozva, persze. Az utak tele vannak kiégett gumikacsákkal, bringás aktivistákkal és megafonokkal felfegyverzett kockásinges bölcsészekkel, és mit csinál ilyenkor a diktatúra karja, a rendőrség? Kedvesen terel, kávét hoz, és néha egy óvatos „lécci” is elhangzik. Brutalitás? Max. ha valaki elszúrja a forgalomelterelést.
 
Képzeld el Pinochetet, amint türelmesen várja, hogy a tüntetők befejezzék a slam poetry estjüket az elnöki palota előtt. Vagy Észak-Koreát, ahol a hivatalos propaganda szerint Kim Dzsongun kedvenc realityje a Partizán.

Szóval, ha legközelebb valaki azt mondja, hogy diktatúra van, nézz csak körbe: a rapper még szabad, a hódok, izé, a hívek meg lezárják a rakpartot – és a rendszer legnagyobb válasza minderre egy vállvonás és egy TikTok live, hogy ejnye és bejnye.
 
Ez a diktatúra… úgy dübörög, hogy szinte nem is hallod.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...