Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 323.

Az ország influenszere – Like-vadászaton

  
 
Van az a típus, aki ha meglát valakit, aki sikeres, nem gratulál. Inkább elkezdi kaparni a padlót, hátha talál alatta valami sötét titkot, amit a nép elé szórhat, mint kenyérmorzsát a galamboknak. Ilyen hivatásos fényhunyorító lett a magyar közéletben Magyar Péter is, a nemzet posztolója, a kenuval pózoló, sorsfordító semmiségek nagykövete.
 
Ez az ember nem dolgozik. Nem úgy értem, hogy nem megy be reggel nyolcra (mondjuk tényleg nem megy, főleg nem nyolcra, és nem oda, ahová kellene, amiért fizetik) – hanem hogy nem dolgozik - magán. Nem kérdez, nem tanul, nem fejlődik. Ő csak néz, méricskél, számolgatja más posztjait és alatta a lájkokat, és ha Lázár Jánosnak kétszer annyi like-ja van, mint neki, már megy is a live. A nyakában kendő, fején napszemüveg, lelkében harag. 
 
Mert ha ő nem lehet miniszterelnök, akkor legyen a többieknek is rossz.
 
Magyar Péter különleges képessége, hogy képes bárkiben bármikor irigylésre méltót találni. A miniszterelnök túl határozott? Gyanús. A felesége mosolyog? Biztos kamu. Lázár nyaral? Világvége. 
 
Ő viszont nem nyaral – ő országot jár, kamerával, mikroporttal, és a világ legnagyobb összeesküvésének kulcsát szorítja a markában: egy Facebook-jelszót.
A népszerűségre beteges szomjúsággal tekint. Úgy hajszolja a like-okat, mint egy megszállott méh a művirágot. És ha nem jönnek a számok? Akkor jön a sérelemlista. A világ hazudik, az elit gonosz, a teljes média ellene van, amit majd ő jól megbosszul, gyalázatos minden és mindenki, hiszen ő csak kimondja végre azt, amit mindenki más „fél kimondani”. És igen, bár senki nem kérte, hogy kimondja, ő bátor és merész.
 
A végén persze nem marad más, csak a nagy felismerés: nem mindenki politikus, aki posztol, és nem mindenki mártír, aki megbántódik a saját kudarcain.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk