Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 408.

Piroska és a NAGYBETŰS Igazság


 

ÉRTSÉK MÁR MEG, NEM MINDENKI RENDELKEZIK BANKKÁRTYÁVAL!!! – harsogja Piroska az egyik Temus csoportban, miközben a Facebookon gépeli a nagybetűs népkiáltványt, hátha ettől a Temu központjában, valahol Sanghaj és a Sárga-folyó között, felnyílik a szeme egy fáradt ügyfélszolgálatosnak. Mert Piroska még mindig nem érti, hogy a magyar Facebookos csoportot Kínában a kutya se olvassa.
 
De válaszolunk neki itt, hátha egyszer az életben megért valamit a szentem. 
 
Szóval, kedves Piroska, a Temu nem azért nem enged utánvétet, mert személyesen ellened indított kereszteshadjáratot. Egyszerűen Kínában a „készpénz” már egy múzeumi tárgy, amit csak történelemórán mutogatnak a gyerekeknek. Őket a magyar „házhoz szállítás utánvéttel” koncepció pont annyira érdekli, mint minket a mongol jurtapiac heti akciói.
 
Amikor letöltötted az appot, szépen ráböktél az „Elfogadom” gombra – igen, arra a 36 oldalas, 4-es betűmérettel írt szabályzatra, amit senki sem olvas el, mert „áá, úgyis mindenki ugyanazt írja”. Ott benne van, hogy nem garantálják a házhoz szállítást, az utánvétet, sőt még a csillámpónis kuponok és kreditjátékok örök életét sem.
 
Szóval ha nincs bankkártyád, ne a Temu algoritmusát hirigeld addig, amíg zokogni nem kezd, hanem menj be a sarki kínaiba vagy a kőbányai piacra. Ott kapsz mindent készpénzért. Igaz, kicsit drágábban. De hát, Piroska, az elvekért mindenhol fizetni kell, főleg ott, ahol nem ismerik a magyar „majd a postásnak adom oda a lóvét” romantikáját.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...