Ivartalanítani kell!!! – avagy a billentyűzet mögötti állatvédelem csúcsa
Megint felrobbant a net: valahol egy kutya hatéves korában gennyes méhgyulladást kapott, miután állítólag soha életében nem tüzelt, de a gazda ezt nem vette észre. Életveszély, műtét, dráma. És még mielőtt a gazda felocsúdott volna a műtőszag okozta kábulatból, a kommentmező már tele volt azzal, hogy
„NA LÁTOD!!! Ezért KELL minden kutyát születéskor kimiskárolni!”
Persze, mert a felelős gazda definíciója ma már nem az, hogy figyel, gondoz, orvoshoz hordja, tüzeléskor extra odafigyeléssel óvja – hanem hogy minél előbb beáll a sorba a „szike alá vezetett szeretet” szlogen alatt.
Az önjelölt állatvédő-kommandó ilyenkor vérszagot kap:
„A hormonok? Minek azok, csak bajt okoznak!”
„Fejlődés? Ugy
an, a kutya tudja, hogyan kell fejlődni!”
an, a kutya tudja, hogyan kell fejlődni!”
„Rendszeres állatorvosi kontroll? Felesleges, majd a műtét megold mindent.”
És közben teljes a meggyőződés: ha mindenki ivartalanítana, nem lennének beteg kutyák, nem lenne menhely, nem lenne szenvedés. Ja, és feltehetőleg megszűnne a globális felmelegedés is, sőt, az államadósság is csökkenne, és végre megtörténne a rendszerváltás.
A valóság viszont bonyolultabb: a túl korai ivartalanításnak is vannak kockázatai, nem minden fajtánál ajánlott ugyanakkor, ugyanúgy. Ez nem sablon, nem minden egyes egyedre ráhúzható egyeneljárás. Sőt, minő meglepő, de vannak gazdák, akik képesek felelősen, ivartalanítás nélkül is tartani az állatot. Ám ez a része nem fér bele egy caps lock-os kommentbe, úgyhogy inkább marad a „KELL!!!” ordítás.
Mert a neten ma már nem a kutya a fontos, még ha látszólag róla is szól a történet, hanem hogy kinek hangosabb a kommentelési képessége, ki nyomja erőszakosabban a billentyűzetet, és ki kiabálja hangosabban, hogy "én is állatvédő vagyok!"

Megjegyzések
Megjegyzés küldése