Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 360.

Civilizáció túlélő kézikönyv: 1. rész – Hogyan NE élj túl


 

(Avagy: A társadalmi önmegsemmisítés művészete 10 egyszerű lépésben)

 
Gratulálunk! Ha ezt olvasod, nagy eséllyel már egy jól fejlett, önfogyasztásba dermedt társadalom büszke tagja vagy. Ne aggódj – ez nem szégyen. Ez elvárás. Most pedig engedd meg, hogy bemutassuk a legbiztosabb módszereket arra, hogyan NE éld túl a civilizált világ végét – sőt, hogyan válj aktív részévé a gyorsuló leépülésnek!
 
 1. Vásárolj. Mindig. Mindenhol. Lehetőleg akkor is, ha nincs miből.
 
A boltban akció van? Vedd meg! Három porszívód van? Egy negyedik is elfér. Ne hagyd, hogy a raktárkészlet rád várjon – vidd haza, gyűjtsd, és dobd ki bontatlanul.
 
2. Dolgozz 16 órát naponta. Ne kérdezd miért. Csak.
 
A boldogság órabérhez kötött! Minél kevesebbet alszol, annál több pénzed lesz boldogságra, amit majd nem lesz időd élvezni. Tiszta nyereség!
 
3. Táplálkozz feldolgozott meglepetéscsomagokkal.
 
Ha a sárgarépa nem zöld fóliában jön 36 napos szavatossággal, az gyanús. Főzz porból, egyél csomagolt epret februárban, és kérd ki magadnak, ha valami tényleg friss. Az emberi gyomor túl sokat bír. Ne kockáztass!
 
4. Ünnepelj novembertől januárig – napi szinten.
 
Karácsony? Miért várnál decemberig? Október végén kezd a díszítést, novemberben már jöhet az „idei utolsó akció”, és januárban vegyél meg mindent még egyszer – mert már „újévi”.
 
5. Ne nézz fel. Se körbe. Se magadba.
 
Ha valaki a földön fekszik, nézd inkább a kijelzőt. Ha egy kutya bajban van, kérdezd meg, hogy van-e mikrochipje. Empátia? Az egy régi operációs rendszer.
 
6. Keresd a boldogságot online. Lehetőleg házhoz szállítva.
 
Szeretet? Törődés? Ölelés? Ezek mind letölthetőek gif formátumban. A valódi érintés túl bonyolult – nincs is hozzá applikáció.
 
7. Ítélj meg és el mindent és mindenkit. De főleg azokat, akik másképp élnek.
 
Ha valaki nem posztol róla, hogy mit ebédelt, kit szeret, hova ment, honnan tudhatnád, hogy létezik? Ha valaki a természetben él, biztosan elmaradott. Ha valaki boldog – biztos csak megjátssza.
 
8. Ne fogadj el természetes dolgokat. Irritáljanak.
 
Az eső elrontja a hajad. A hó akadályoz a parkolásban. A nap fárasztó. A madarak hangosak. A természet alapvetően nincs tekintettel rád. Felháborító!
 
9. Tekints minden évet túlélési versenynek.
 
Kinek van több cucca, nagyobb lakása, gyorsabb telefonja, menőbb gyereke, trendibb vacsorája? A cél nem az élet, hanem a posztolható verziója.
 
10. Soha, de soha ne lassíts le.
 
A csend veszélyes. Gondolatokat szül. Érzéseket. Emlékeket. Fúj. Inkább hallgasd a motivációs podcastot, miközben egy alkalmazás megmondja, mikor lélegezz.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...