Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 378.

Civilizáció túlélő kézikönyv 6. rész: Hogyan találj értelmet egy értelmetlen világban – ha már úgyis itt vagy


 

Nem biztos, hogy kell nagy értelmet találni. Nem biztos, hogy az életnek van egyetlen fő célja, amit meg kell fejtened, mint egy rejtőzködő wifi-hálózatot.
Néha elég, ha reggel felkelsz, és nem utálod az egészet. Néha elég egy kutyasétáltatás. Egy kávé egy jó emberrel. Egy dal, amit már már legalább ötvenszer meghallgattál, és még mindig megdobban tőle valami.
 
Az értelmet nem találni kell. Észrevenni.
 
Ott van a hibás lépéseidben. A késésben, amikor pont találkozol valakivel. A kitérőben, amikor éppen máshova érkezel..
 
A világ nem logikus. De élhető. Ha nem állítod, hogy más módon kéne lennie.
 

Hogyan térj vissza a valósághoz anélkül, hogy teljesen megőrülnél

 
Valóság = nem filter. Nem montázs. Nem sorozat. Nem sérülésmentes. Nem hashtag. Nem mém. Nem képernyő.
 
A valóság: érzet. Szag. Sár. Izomláz. Veszekedés. Megbocsátás. Fáradt nevetés. Hideg kávé. Langyos leves. Igazi mosoly.
 
Nem lehet visszatérni oda, ahol még sosem voltál. De el lehet indulni felé. Eltenni a mobilt. Levenni a cipőt. Megölelni valakit. Felvenni a szemkontaktust.
 
Nem kell tökéletesnek lenni. Elég, ha jelen vagy.
 
A valóság nem szépít. De legalább õszinte.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk