Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 355.

A rendszer bomlasztója, havi nyolcmillióért


 

A tiszás sajtó különítménye ma épp a forradalom új hősét ünnepli: a rendszerkritikus aranyifjút, aki – kapaszkodjunk – egy 2019-es házibuliban részegen azt találta mondani, hogy Mészáros Lőrinc nem szimpatikus neki. Értjük, ugye? Ez már-már Che Guevara egyetemi koleszverzióban. Már akkor a rendszer szívében lüktetett a bomlasztás!
 
A hivatalos dicsőítő kórus szerint tehát hősünk belülről repesztette a rendszert, mint valami jól öltözött trójai vírus, már zsenge ifjú korában is. Csakhogy van néhány apró tényező, ami ezt a szépen felfújt léggömböt elég hangosan kipukkasztja.
 
1. A lázadó, akit nagyon jól fizettek
 
A forradalmi szeszes megnyilvánulás után nemhogy nem száműzték az igazmondásáért, de még legalább négy évig tömték a zsebét különféle „munkának álcázott” pozíciókból. Felügyelőbizottság, háttérintézmény, árnyékcég, gumibélyegző – minden volt, csak szalagvágás nem. Havi 6–8 millió, ami egy ciklus alatt durván 300 millió forintot jelentett. Összesítve milliárdos nagyságrendben kapott életpálya-ösztönzőt a rendszer ellen vívott belső szabadságharcáért.
 
2. A harcos, aki táncol
 
Aki kételkedne a forradalmi hevületben, annak csak ajánlani tudjuk azt a videót, ahol hősünk a Fidesz 2022-es választási buliján iszik, táncol és dorbézol, mint aki épp megnyerte a Belső Ellenzéki Szépségversenyt. Meglehet, ez volt a passzív rezisztencia performansz része – csak mi vagyunk túl cinikusak, hogy megértsük az ő elhivatott rendszerkritikáját.
 
3. A levél, ami nem értelmezhető másként
 
Ha valakinek még ezek után is maradt illúziója, az lapozza fel a 2023. novemberi dokumentumokat. Ott található az a levél, amelyet maga a szabadságharcos írt Mészáros Lőrincnek, benne egy újabb pozíció iránti kérelemmel – szerényen, 3,3 millió forintos fizetési igénnyel, plusz prémium persze. Decemberben pedig már a karácsonyi céges vacsorán üvöltötte le az MBH egyik vezetőjét, mert nem elég közel ültették az ő kedves Mészárosához.
 
4. A sajtó, ami nem kérdez
 
És persze a hazai „kritikus sajtó” – 24.hu, Telex, HVG, Népszava – úgy ugrott rá a kultuszépítésre, mint gyerek a gumicukorra. Az apró, kellemetlen tényeket – mint például a dokumentált lojalitást, pénzéhséget és lelkes részvételt a rendszer mindennapjaiban – valahogy kifelejtették a karakterportréból. Lehet, nem fért rá a PR-csomagra.
 
Konklúzió: ha legközelebb valaki házibulin részegen bejelenti, hogy „nem szereti a NER-t”, akkor ne felejtsen el adószámot és bankszámlaszámot is mellékelni – még jól jöhet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...