Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 345.

A Szeretetország Kézikönyve – I. fejezet: Hogyan nevettesd ki magad egy virágos mezőn


 

Kollár Kinga posztja új szintre emelte a politikai humor fogalmát. Ott menetelnek a képen, mint egy multikulti tavaszi brigádgyűlésén, magyar zászlóval és hatalmas pofabőrrel felszerelkezve, és közben ezt harsogják:
 
 „AZ ERŐSZAK NEM JÁTÉK!”
 
Aha. Pont Kingácska, a megszorítások és elvonások EP-béli főszónoka, aki azon örömködik, hogy ha végképp kicsúszik a magyar ember lába alól a talaj, akkor az "nekik politikailag kedvező helyzetet teremt". Hát persze. Szeretetország, level 999.
 
 

 
Írják a petíciót az erőszak és a megosztás ellen, éppen azok, akik naponta címkézik hazaárulónak, gyűlöletkeltőnek, patás ördögnek a velük egyet nem értőket.
 
De ha már így belelendültek a békeharcba, a következő könyvterv is megszülethet:
 
„A hazaszeretet művészete – tollbamondta: Kollár Kinga.”
 
Előszó: „Hogyan áruljuk el az országot brüsszeli fizetéssel a zsebünkben, és közben tartsunk erkölcsi prédikációt a vidéki népnek.”
 
Zárszó: „Miért jó nekünk, ha nektek rossz.”
 
És ott van még a Temus Messiás, az erőszakos múltú férfi, akit egy ország számára próbáltok parfümfelhőbe burkolva szentté avatni, miközben még a saját családja sem volt biztonságban mellette – de ti a jövő vezérének fényezitek.
Mert az erőszak csak akkor baj, ha nem hoz EP-mandátumot, igaz?
 
Kedves Kingácska, legyetek szívesek előbb a saját házatok táján összesöpörni a verbális molotovkoktélokat, aztán tartsatok hittant a megosztás és gyűlölet ellen.
Csókolom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...