Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 307.

Tündérmese helyett pszichodráma: Magyar Péter, az elveszett hercegnő és a dacos influenszer közös castingjára jelentkezett – és meg is kapta mindhárom szerepet.

- avagy szösszenet a Czeglédi poszt margójára
 
 

 
Komolyan, Péter, most már elég ebből a tüsszögő királylány-meets-hisztis-tinédzser-meets-belvárosi-divatblogger performanszból. Nem, nem a Fidesz utasítására hívták be azt az egy darab vendéget, aki esetleg nem borul térdre a Tisza-zászló előtt. 
 
Ahogyan téged sem kérdezett meg senki, amikor beültetik a napi 42 fős lelkes rajongótáborodat a stúdiókba, meg az országjárásodra oda buszoztatják, ahol a mikrofon már sírva könyörög egy kis objektivitásért.
 
De hát tudjuk, nálad a sajtószabadság addig tart, amíg nem kell szembenézned a saját kritikáddal. Az ATV szerkesztői lassan jobban rettegnek tőled, mint egy NAV-ellenőrzéstől, mert ha egy mondat nem eléggé csicskul be a tiszai kánonhoz, máris jön a kommentelős keresztes hadjárat, a nedves bugyis nénikkel és a kaszás-kapás műmagyarokkal. 
 
Te meg közben olyan vagy, mint egy főpróbát elveszített operettfőhős: nem tetszik a világ, hát átrendezem!
 
Csak egy dolgot kérnénk: ha már országot akarsz vezetni jövő tavasszal, próbálj meg húsz másodperc erejéig nem úgy viselkedni, mint akinek elromlott az Insta-algoritmusa, és ezért vége a demokráciának. Tedd le azt az átkozott telefont, legalább 2 percre válj meg tőle, ne utasítgasd a sajtót, és ha lehet, egy picit kevesebb valóságshow, és egy csipetnyivel több valóság. Menni fog, ha lemászol a VIP-ból.
 
Mert bár a tündérmesékben mindig a jó győz, de ha a királyfi közben dührohamot kap minden mikrofon láttán, aminek neki nem tetsző a színe, a végén a sárkány is visszavonul inkább.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk